A Holle anyó című mesemusicalt 2013. november 5-én mutatta be a Cervinus Teátrum. Azóta folyamatosan műsoron van a mese, amely családoknak biztosít szórakozást. 2017. július 16-án az 50. előadáshoz érkezett, amely a Vízi Színház színpadán először volt látható. Ahogy Csasztvan András, a Teátrum igazgatója szünet után elmondta, két szereplő maradt állandó mind az ötven előadás során: Dósa Zsuzsa Holle anyóként és Benkő Géza Márkóként. Valamint Varga Viktor is jelen volt valamennyi bemutatón, csak éppen a háttérből irányított.
A vasárnap esti előadásra megtelt a nézőtér, ami azt is jelenti, hogy Szarvason még mindig szívesen nézik meg ezt a szeretetről szóló történetet – valószínűleg ez a varázsa.
„Nem szabad hinni, hogy rossz ez a tél.
Nem fázik senki, ha tavaszt remél.
Nézz ki, csak nézz ki, hogy hull-e a hó!
Dunnáját paskolja Holle anyó.”
Az idézett sorokkal kezdődik és fejeződik be a történet Holle anyóról (Dósa Zsuzsa) és a Mostoháról (Varga Anikó), akik hajdan testvérek voltak. A Mostohának már gyermekként sem volt jó soha semmi. Mindig irigykedve nézte testvérét, aki a szeretetet látta mindenben. Benne sajnos ez nem volt meg. A mese kezdetekor a faluban él a Csúnya édeslányával (Csasztvan Zsuzsanna) és Ágicával (Tatár Bianka), aki a férje gyermeke, de édesapja halála után cseléddé vált a házban. A porta körül segít két béreslegény, Mirkó (Maróti Attila) és Márkó (Benkő Géza). Az eseményeket egy másik dimenzióból figyeli Jakub (Polák Ferenc), aki Holle anyóval él.
Ágica szívében is szeretet van, pedig komiszul bánik vele Mostohája. Addig szekírozza, amíg bele nem esik a kútba. Innen úgy jut el Holle anyóhoz, hogy kiszedi a kemencéből a megsült pogácsát, leszedi a megérett almát a fáról. Útja során enni ad egy öreg néninek, aki maga Holle anyó, ezért nála marad. Közben Jakub Ágicához megy, így elkerülik egymást. A szorgos lány mindent megcsinál Hollénak, hiszen a munka számára nem jelent gondot. Ezalatt Jakub a faluban Mirkóval és Márkóval bosszantják a Mostohát. Ágica, fentről látva, megszánja mostoháját. Visszatér hozzá, ám a nevelő anyja nem változott.
Természetesen happy end-del végződik a kedves, humoros történet, amelyet nagyon szép dalbetétek színesítettek. Érdemes a sokatmondó dalszövegekre is figyelni. Az előadást a Cervinus Tánckar vidám táncai tették még látványosabbá. A színművészek, láthatóan, maguk is örömmel játszották a történetet, és reméljük még nagyon sokáig…
Ágica egyik nagyon szép dala: Becsüld meg magad!
„Szerény kis nótát dúdolgatok én,
örökül hagyta jó anyám, szegény.
Ő is dalolta egy életen át
a szorgalmas asszonyok munkadalát.
Könnyebb a munka, ha beleadod
szíved és lelked, szebb lesz a napod.
Észre sem venni, hogy múlik a perc,
óra és hónap. Jó életet nyersz.Nem süthet mindig csak terád a nap.
Érthető hogyha jobb dolga akad.
Ettől a napfény belül marad:
csak az a fontos,
csak az a fontos,
hogy becsüld meg magad!”
A két idézet Belinszki Zoltán igényes kivitelű szerzői szövegkönyvében található.
Galambos Edit
A fotókat Rácz Csaba készítette.
