Támogatott tartalom
Szentes város szívében áll a volt Petőfi Szálló épülete, ami évtizedekig volt szégyenfoltja a Kurca-parti városnak. Az épület 1897–1899 között épült magyaros-szecessziós stílusban Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján – munkásságuk egyik legnagyszerűbb műveként. Az elmúlt két-három évtizedben kétszer is nekirugaszkodtak az országosan kiemelt műemlék épület felújításának, de mindkétszer levonult a beruházó, még romosabb épületet hagyva maga mögött.
2016-ban a Csongrád megyei város önkormányzata támogatást nyert el az EGT Norvég Alaptól az épület megújítására. A felújításra kiírt közbeszerzési pályázatot nettó 213 milliós ajánlatával a szarvasi Integrál Építő Zrt. nyerte, ami később csaknem 30 millió forintnyi további Norvég alapos támogatással, ill. a város által járdaépítésre szánt további 12,5 milliós forrással egészült ki.
November 28-án kötötték meg a kivitelezői szerződést, és kapta meg az Integrál a munkaterületet. A bontási munkálatok után a beálló decembertől februárig tartó fagyos időjárás szinte lehetetlenné tette a munkálatokat. Csak a száraz munkákkal tudtak haladni, beállványozták a homlokzatot, végeztek a maradék bontási munkálatokkal, belső födémet zsaluztak, vasaltak – avatott be a műemléképület felújítási munkálatainak nehézségeibe Bődi Péter, az Integrál Építő Zrt. vezérigazgatója.
Február végén, március elején egyik szemüket az előrejelzésen tartva kezdhették meg a vakolási és belső felújítási munkálatokat. Ekkor kezdődött a verseny az idővel, mert az április végi átadási határidő rohamosan közeledett, s ehhez a támogató Norvég Alap szigorúan ragaszkodott.
Április 30-án lezajlott a műszaki átadás, mely után már csak a város önerőből finanszírozott járdaépítésének megépítése maradt. Június 23-án megtörténhetett az ünnepélyes átadás, miután elbontásra kerültek a főutcát évtizedek óta csúfító piros vaspalánkok. Az átadásra és az impozáns avatóünnepségre a norvég nagykövet is tiszteletét tette.
A munkálatok eredményeképpen 470 négyzetméternyi belső tér újult meg, benne közösségi térrel, kiállítótermekkel, mozgásstúdióval, és előadóteremmel. A másik szárnyban kamaraszínház és egy kávézó, a Petőfi Café kapott helyet.
A Petőfi Szálló felújított részének megtekintése után ebben a kávézóban ültünk le Bődi Péterrel egy kávéra és egy süteményre, hogy a helyszínen is bemutassa, milyen volt, milyen lett a felújított szálló. A milyen voltra a munkák előtt készült képeken túl úgy kaphattam fogalmat, ha az épület belseje felé néző ablakokon át a szálloda fel nem újított részeire sikerült pár pillantást vetni, de ez látszik ebből a kisfilmből is.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen, a szokásostól eltérő követelményeknek kellett megfelelni, az Integrál vezetője hosszú felsorolásba kezdett:
– Szinte minden feladat egyedi és különleges volt. Kezdve a homlokzatra elhelyezett égetett kerámiadíszekkel, amiket egy Szentesen élő keramikus művész, Börönte László tervezett és alkotott meg. Neki egyébként is speciális szerepe volt a helyreállításban, ugyanis az eredeti kerámia díszeket úgy tudta rekonstruálni, hogy még a korábbi bontások után mentett meg díszeket a törmelékből. A kiégetésüket szintén szentesi cég a HK-Ceram Kft. végezte el. Nem hétköznapi munka volt az erkélyek rekonstrukciója eredeti mészkőből, eredeti babákkal, eredeti könyöklőkkel. Ez klasszikus kőfaragómunka, amit láthatunk az erkélyeken és balkonokon.
A homlokzatvakolás sem egy egyszerű vakolás volt. Ami nem kerámiából készült dísz, azt egyedileg, kézzel kellett kivakolni – ezt a munkát a cég saját kőművesei végezték.
Közelebb érve az épülethez láthatjuk, hogy speciálisak a nyílászárók is. Az eredeti tervek szerint helyreállított nyílászárókban nagyon sok kézműves, fafaragási munka van. Egyedi a kialakításuk, a méretük és a díszítésük is a szecessziós jelleg miatt, ami nem kis kihívást jelentett a cégnek, mivel mindent saját asztalosai gyártottak.
Különleges a szecessziós díszítésű kandalló is, amit szintén Börönte László készített, mondta el az Integrál vezetője, de különlegesek a belsőépítész által betervezett egyedi, formatervezett beltéri lámpák is. Itt a modern és a szecesszió hangulata találkozik. Egyediek a homlokzaton elhelyezett impozáns kovácsoltvas lámpák is, amit egy szentesi kovácsmester készített, csakúgy mint a pinceablak rácsok, amik viszont a szarvasi cég munkái. Rendkívül látványosak a mennyezeti gipszstukkók, melyeket szintén az Integrál dolgozói helyeztek fel.
– Minden épületbe lépőnek a figyelmébe ajánlom a bejárati galériánál készült terrazzo padló burkolatot, amely originális múlt századi technológia szerint lett elkészítve. A terrazzo olyan kézműves öntött és csiszolt burkolat, amit ma már munka és időigényessége miatt alig készítenek. Kifejezetten nagy felületeken mutat jól, ezért klasszikusan a műemléképületek sajátossága – mutatja az enteriőr rézberakásos aljzatát, majd érdekességképpen hozzáteszi: a Petőfi Szállóban a mosdók alja is ilyen technológiával készült.
A 470-ből összesen mintegy 140 négyzetméternyi terrazzo, de a többi területen látható parketta is egyedi kézműves lerakási móddal készült, visszahozva a századelő hangulatát.
Ma Magyarországon műemlékfelújítást csak olyan cég végezhet, akinek erre külön jogosultsága van. Az Integrál Építő Zrt.-ről kevesen tudják, hogy rendelkezik ezzel a jogosultsággal.
– Szentesen már több ilyen jellegű munkát végeztünk, mint például a református templom, a „Gólyás ház”, de említhetném Békéscsabán az Ibsen-házat, a mezőhegyesi Centrál Szállót, vagy a gyulavári Almássy- és a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt is az elmúlt három évtized munkái közül. Ehhez a cégnek műemléki felelős műszaki vezetővel és megfelelő műemléki referenciákkal kell rendelkeznie. Ilyenből nagyon kevés van az országban, ráadásul a pályázatoknál törvényi előírás, hogy az építendő művel azonos nagyságrendű műemléki referenciával rendelkezzen a kivitelező cég – avat be a műemlékek felújításának szigorú követelményeibe az Integrál vezérigazgatója, miközben a kávé és a sütemény végére értünk.
– Egy ilyen típusú feladat nem mérhető a „szokásos” épületfelújításokhoz. Szinte minden kollégámnak a tudása legjavát kellet nyújtania, de emellett szükséges a beruházó-műemlékfelügyelet–kivitelező hármasának együttműködése is, amelyből különösen a főépítész asszony és a műszaki ellenőr munkáját emelném ki – tette hozzá Péter.
A Petőfi Szállóban évtizedekkel ezelőtt is működött egy cukrászda, amit azóta is emlegetnek a szentesiek. A felújított épületben üzemelő Petőfi Cafénak annak az emlékezés homályába vesző kiváló süteményeivel kell felvenni a versenyt. Bár az évtizedekkel ezelőtti cukrászda ízeiről nincsenek emlékeink, de a jelenlegi ízélmény szinkronban volt a befogadó épület jelenlegi látványával.
A felújítás révén a szentesiek régi vágya teljesült: a „Petőfi” ismét régi fényében csillog!
(x)
