G.E.
A Szarvasi Vízi Színházban hetedik éve örömmel látogatja a közönség a Vers a víz fölött esteket, és már az első évben volt valamilyen formában Bárka-est. Ha egy – két év ki is maradt, rendszeresnek mondhatóak a Bárka-estek, amelyeket Dr. Elek Tibor főszerkesztő vezet, aki a Gyulai Várszínház igazgatója is. A folyóirat mindig is igyekezett határon túl élő költőket, írókat megszólaltatni kiadványában. A főszerkesztő ebben az évben arra vállalkozott, hogy három egymást követő héten mutatja be Szarvason – Nagy Magyarország közepén, nem messze az emlékműtől – Kárpát-medence irodalmi életét. Az első este egy körképet láthattunk, hallhattunk, hiszen a vendégek Hodossy Gyula költő, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke és Karácsonyi Zsolt költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke volt. Betegsége miatt nem lehetett Szarvason Vári Fábián László költő, író a kárpátaljai Együtt folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. Vele lett volna kerek a kép, a határon túl élő irodalmi életről.
Hodossy Gyula a szlovák irodalmi életről beszélt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága feladata az alkotó értelmiségieket „kosárba” gyűjteni, segíteni. 130 tagja van a szervezetnek, akik mind szépírók. Fontos feladat a mentorálási tevékenység, amivel a fiatal alkotókat segítik, hiszen a befutott irodalmároknak már kevesebb segítség is elég. Jelenleg 50 fiatalt támogat a mentorálási program. Elek Tibor kérdésére válaszolva elmondta, hogy szabadadon írhatnak, ami nagyon jó, hogy megadatott. Grendel Lajos, Turczi Árpád, Szászi Zoltán, Vida Gergely, csak néhány név a Szlovákiai Magyar Írók Társaságából.
Karácsonyi Zsolt az erdélyi magyar írók helyzetéről szólt, amelyet egy kis történelemmel kezdett 1918-tól napjainkig. Náluk is működik a mentorálási program. Több folyóirat jelenik meg, némelyik meg is szűnik, de rendszeresen rendeznek irodalmi esteket. Arra kérdésre válaszolva „hogy vannak”? Ofélia szavaival válaszolt Jól, jól, jól. Utánpótlás folyamatos, a költők megélnek, de nem minden folyóirat van rendben. 2002-ben alakult szervezetük, de dolgoznak mind a vezetők, mind a tagok nagy része. A 150 fős tagságból a 2/3-a aktívan vesz részt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának munkájában. Néhány költő Erdélyből: Kristóf László, Vida Gábor, László Noémi és a fiatalok közül Fekete Viktor és Horváth Jenő. Elmondta azt is, hogy az Arborétumot még nem látta – most sem volt idő rá –, pedig 26 éve szeretné megnézni, de mert fontos számára, talán egyszer, majd.
Hodossy Gyula próza-verest mondott, Karácsonyi Zsolt három költeményét ismerhettük meg a beszélgetés után saját tolmácsolásukban. Mindketten hoztak folyóiratukból is. Szlovákiából az Opus, Erdélyből a Helikon példányait kapkodták el a nézők pillanatok alatt.
A meleg délután házigazdája Szenes János volt. A délutánt színesítette a Békés Banda, akik Kárpát-medencei zenékkel csodálatos dallamokat varázsoltak a Körös fölé.
Karácsonyi Zsolt: Lezárt szabadvers
Ma elférek egy lezárt szabadversben, mert kijutottam minden súly alól.
Úgy is vagyok, ha közben ág se rezzen. Nem volt, nem is lesz
több dimenzióm. A törzsi lét többé már nem feszélyez.
Hozzászoktam régóta a veszélyhez, hogy szelek nélkül
is úszik a hajó.Délelőtt van, és érzi ínyvitorlám az összes eljövendő ízeket.
A délután is azért alkonyul rám, mert bárhol, bármit
újrakezdhetek.Nem mozdulok, de mégis van egy mondat, ami a régi
terv szerint halad. Csörömpölnek a fáradt véredények,
és utolér a mosókonyhaszag.Jelzi ez is, hogy véget ér a vers.
Lezárt lesz és elérhető.
Szabad.
A vers a Bárka 2014/2-es számában jelent meg, a szerző kézírásával.
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette.
