Pénteken este a Vízi Színház színpadán Bozsó József rendezésében Johann Strauss A cigánybáró című operettjét láthatta a teltházas közönség a Magyar Zenés Színház előadásában. Az operett szövegkönyvét Ignaz Schnitzler írta Jókai Mór Saffi című novellája nyomán.
Barinkay (Turpinszky Gippert Béla) hazatér Carnero gróffal (Bozsó József), aki átadja részére a birtokot, ami részben romokban, részben a víz alatt áll, ami meg éppen maradt, abban Zsupán (Ürmössy Imre) él, aki gazdag, mindenből pénzt tud csinálni és apránként terjeszkedett a Barinkay birtokon, ami már a sajátja. A romos részben cigányok élnek, köztük Czippra (Tas Ildikó), és lánya Saffi (Vörös Edit). Czippra „tudta” Barinkay érkezését – megjósolta kártyája. Saffi első látásra beleszeret a férfibe. Zsupán, hogy ne kelljen visszaadnia a birtokot, hozzáadná Arsena lányát, aki viszont szerelmes Ottocarba (Laczó András), ezért kitalálja, hogy csak báróhoz mehet feleségül. Barinkay így fedél nélkül marad. A cigányok befogadják, később vajdának választják, de … A történet még hosszú és bonyolult, de sokan ismerik a Jókai írta történetet.
Péntek este rendkívül jó előadást láthattak a nézők. Ez nem a könnyű operettek közé tartozik, csak technikailag képzett hanggal lehet énekelni, kevés szövegből, sok dalból áll az előadás. De kiváló hangokat hallhattunk minden szereplőtől. Czippra szerepében Tas Ildikó és Zsupán szerepében Ürmössy Imre brillíroztak, mind játékban, mind hangban. (Ürmössy Imre ezen a színpadon a legjobb férfi főszereplő díját vehette át 2015-ben.) Domoszlai Sándor Homonnayként nyújtott hangban, játékban nagyszerű teljesítményt. És meg kell említeni Csonka Zsuzsannát, aki nagyon jó karaktert épített fel Mirabella alakjában. Bozsó József az énekszáma alatt nyílt ki igazán, egyébként igyekezett a háttérben maradni. A két fiatal lány szerepeiben Vörös Edit és Galambos Lilla, valamint a főszereplő Turpinszky Gippert Béla kifogástalan hanggal bűvölték el a közönséget. Barinkay belépője szenzációsra sikerült – hangban is! –, de azért is, mert csónakkal érkezett meg a színpadra Carnero gróffal és két kísérővel, ami elismerést érdemel a rendezőtől, ezzel ki is vívták a nyíltszíni tapsot.
De Bozsó József rendezőként tovább fokozta az élményt, mert kihasználta a természet adta környezetett kitolta a díszletet két oldalra – így a kastély és a romos épület között teljes pompájában láthatóak voltak a szemközti fák. A színpadkép Szolga István nagyszerű, ötletes munkája, a nagyon szép jelmezek Csonka Zsuzsanna tervei alapján készültek.
Az előadást élőzenekar kísérte (a színlapon sajnos nem szerepel a nevük), de még színvonalasabbá tette az előadást. A táncosok mellett feltűntek a Békéscsabai Jókai Színház fiatal színészei is.
P.S.
Már az előadás előtt is le kellett küldeni a nézőket a tiszta színpadról, de szünetben a szökőkút elbűvölte a jelenlévőket, a látványt és egymást fotózták, szinte ellepték a színpadot. A látogatóknak tudomásul kell venniük, hogy a színpadra csak az léphet, aki dolgozik, a nézők nem.
Galambos Edit
A fotókat Babák Bence készítette.
