Postafiók
A Szarvasiak a víz fölött programsorozat e nyári utolsó vendége Lestyan-Goda János szobrászművész volt. Dr. Váradiné Kintzly Ágnes háziasszony hangulatkeltő bevezetője után saját kezdeményezésére és szervezésében a Molnár András által ez alkalomra készített rövidfilm segítségével ismerkedhettek a nézők a művész alkotásaival. Zenei aláfestésként Debussy A tenger, valamint Shostakovich Walz 2. szerzemények adták az est alaphangulatát.
Aki jelen volt, kisebbfajta időutazáson is részt vehetett, hiszen Szenes János alaposan kikérdezte alanyát a gyermekkori évek legmeghatározóbb szereplőiről, a hozzájuk kötődő élményekről. Kisebb kitérőt tettek a szegedi Tömörkény István Képző- és Iparművészeti szakközépiskola és a Tisza-part környékén is, majd csak ezt követően tértek rá az egyetemi évekről való megemlékezésre. Mindeközben – a film ismeretében – szépen rajzolódott ki, hogy milyen feladatok és megrendelések találtak rá a fiatal alkotóra, megtudtuk azt is, hogy hosszú évek, szinte pályájának kezdete óta részt vesz a képzésben is: a szarvasi Tessedik Sámuel Óvóképző Főiskola Művészeti tagozatán művészeti anatómiát, alakrajzot tanított, valamint tárgy, tér és forma ábrázolást, majd 2001 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem bronzöntő mestere, a bronz szobrászat tanára.
Alkotásairól is bőven esett szó, megtudtuk, hogy a szobrászat két módszere is közel áll hozzá. Kedveli a faragást, aminek legfőbb anyagai a nemes fák és kövek, de sokat dolgozik önthető anyagokkal, így elsősorban bronzzal, valamint gipsszel és viasszal. Legfőbb motívuma szűkebb hazájának, a Körös vidékének meghatározó élményéből, a horgászatból és a víz környezetéből eredő hal és háló. Ez a két egyszerű elem újra és újra visszatér alkotásaiban, amik formái a naturalisztikustól a figuralitás határát átlépő absztrakcióig terjednek. Halformái jellemzően letisztultak, lényegére koncentrálóan stilizáltak. Míg a faragott halak méretei viszonylag kisebbek, hálói gyakran nőnek hatalmasra. A növekedés érzelmi többletet is mutat: felszabadulttá vált és humanizálódott a benne rejlő, az emberi érzelmeket és gondolatokat is kifejtő asszociációk és jelzők révén, mint hullámzó, örvénylő és csapongó. Ezek a tulajdonságok egyben azt is mutatják, hogy a hálók formái a víz felszíne és tömege adta természetes mozgásokat is kifejezik, míg a halak az áramlás és áramvonalasság által emlékeztetnek a víz közegére. A művész megemlítette, hogy ebben az évben már második alkalommal kapott meghívást a Bereznai Péter közreműködésével szervezett szarvasi művésztelepre. Az itt készült alkotásokból ebben az évben szeptemberben nyílik kiállítás a városban.
A beszélgetés során megemlékeztek Lestyan-Goda János Szarvason álló alkotásiról is, így megismerhettük a történelmi emlékút fakompozíciói készülésének néhány mozzanatát, miközben a művész köszönetét fejezte ki, hogy létrehozhatta azt a művét, ami az eltelt idők óta szerves részévé vált a városnak. Szintén jószívvel emlékezett a Laco Saboval közösen komponált Szarvas város újjátelepülési emlékművéről, ami az evangélikus ótemplom előtt nyerte el méltó helyét. További itt álló alkotásairól is szó esett egy-egy mondat erejéig, így tudatosítva a nézőkben, hogy munkássága jelen van saját városában is.
Sok szó esett a más településeken köztérre készített művekről is, amik jeles irodalmi, történelmi, vallási és tudományos életben kiváló személyek portréi, így Szabó Lőrinc, Ybl Miklós egészalakos ábrázolásai, a bicskei katolikus templom homlokzati fülkéjében álló szent II. János Pál pápa, valamint szent Calcuttai Teréz anya szobrai, ezen túl gróf Tisza István, dr. Kotlán Sándor, Benedek Elek és Mendöl Tibor büsztjei. A művész elmesélte, hogy egy-egy portré magalkotásakor minden esetben igyekszik megismerni az ábrázolt személyiségét, munkásságát, hogy bele tudja varázsolni a modellbe azt, ami a küllemnél sokkal fontosabb: emberi nagyságukat, példaértékű jellemüket és tudásukat, ami nélkül nem lettek volna azzá, ami miatt ma tisztelettel emlékezünk vissza rájuk és ami miatt a ma nemzedéke plasztikában is emléket kíván nekik állítani. Örömmel hallhattuk, hogy ezen felül monumentális méretben sikerült fölállítani Debrecen Halköz Kis terén egy hal-háló kompozíciót is, ami mind között talán az egyik legfontosabb számára. Reméljük, hogy egyszer Szarvas városa is büszke tulajdonosa lesz egy hasonló műnek.
Szentandrási-Sós Zsuzsanna
