Hegedűs Éva
Mindössze egy pakli magyar kártya, öt szenvedélyes zsugás és némi aprópénz kell hozzá, hogy a Civil Ház egyik zuga legális szerencsebarlanggá változzon. A baráti társaság hetente egyszer itt üti a blattot, méghozzá egészen estébe nyúlóan. A tét forintos alapokról indul, de a legszerencsésebb akár több száz forintos nyereményt is felhalmozhat a nap végére. Mindössze egyszer fordult elő, hogy négyjegyű pénzösszeg gyűlt össze az egyiküknél, amit tréfásan azóta is emlegetnek.
– A baráti kör székházában 1998 óta, azaz közel húsz éve zajlanak rendszeresen kártyapartik. Sajnos vannak olyanok is, akik időközben eltávoztak tőlünk vagy egyszerűen csak kiszálltak a csapatból, de a többség ragaszkodik ezekhez a találkozókhoz. Olyannyira, hogy volt olyan, amikor az óévet is többcsoportos felállásban, közös játékkal búcsúztattuk – nosztalgiázik Nyári Mihály, aki 19 éves kora óta hódol ennek a kártyajátéknak. – Én magam több-kevesebb sikerrel játszom, attól függ, milyen a lapjárás.
Hozzátette, az ultipartiknak „szigorú” keretei vannak. A házigazda személye például hétről hétre cserélődik. Az ő feladata, hogy gondoskodjon egy kis harapnivalóról, a szomjúság csillapítását pedig közös erővel oldják meg. Olykor az is előfordul, hogy az ásványvíz mellé lecsúszik egy-két fröccs vagy házias nedű is, ami a hosszú évek tapasztalatai alapján bizonyítottan serkenti a gyors észjárást.
Szarvas Város Barátainak Köre augusztus 26-án egy szinttel magasabbra lép. Az elmúlt hetekben meghirdette az első hivatalos ultiversenyt, amelynek a Pedagógus Üdülő szolgál helyszínül. Nevezni bárkinek lehet, mindössze 500 Ft ellenében. A háromfős asztaltársaságokat elektromos sorsolás alapján választják ki, akik később 18 leosztásban mérik össze az erejüket. Az ötkörös verseny végén a legjobbak serlegdíjazásban részesülnek.
– A hosszú évek átlagában az egyenlegem nulla – erősíti meg a Fortuna forgandóságáról szóló állítást dr. Dezső István. – De mindenki esetben igaz, hogy a játék nem a pénztől szól, hanem a kellemes baráti társaságról. Éppen ezért nagyon sajnálom, hogy az első ilyen versenyen nem lehetek ott, mert így a nyerési esélyei a többieknek nagyon megnőnek – teszi hozzá a bajusza alatt somolyogva.
Az állandó ultikört Roszik Zoltán, Becsei József és Rafaj János alkotják. A falugazdász pl. még a nagymamájától tanult meg hatvanhatozni, és a kártya szeretete végigkísérte a középiskolás, főiskolás éveit is. S bár a csapathoz már 12 éve csatlakozott, a mai napig izgatottan várja – akárcsak a többiek – a munka utáni feltöltődést.
Nyári Mihály egyúttal a partik krónikása is. Részletes feljegyzéseket vezet a baráti körös kártyajátékokról, amelyekből többek között az is kiderül, hogy a közel két évtized alatt tizenöten fordultak meg az asztal körül. Jellegzetes mondásaik is lejegyzésre kerültek, mint pl. a „kapufa”, amit akkor használnak, ha a játékos kezében lévő lapok semmit sem érnek vagy a „Máté Jóska fogja a kötelet, és meghúzza az Ótemplomnál a harangot”. Ez utóbbi az ulti elfogására vonatkozik, jelezve, hogy az ultinak is harangoztak. A technika fejlődése a szólásokra is hatott, mivel a nyomógombos harangozás kialakítását követően már a „Máté Jóska benyomja a gombot” használják.
A garantáltan jó hangulatú versenyre előzetesen a baratikor.szarvas@gmail.com e-mail címen lehet nevezni, bővebb felvilágosításért pedig hívják Nyári Mihályt a 06-30/473-6605-ös telefonszámon.
