Mintegy 576 millió Ft pályázati forrásból valósul meg az kutatás-fejlesztés, amelyben a Körös-Aqua Kft. két konzorciumi partnerrel közösen vesz részt. Kiemelten a vízgazdálkodásra és a vízvisszatartásra irányuló projekt kutatási eredményeit a későbbiekben a gyakorlatba is beültetik, ezáltal eredményesebb gazdálkodást lehetővé téve. A szeptember 22-én tartott nyitórendezvény keretében a résztvevő felek ismertették az innováció részleteit, és előrevetítették a hosszú távú célokat is.
– A gazdálkodásban egyre inkább elterjedtek és rutinszerűen alkalmazottá válnak a precíziós rendszer, ami az RTK-t, vagyis valós idejű gépvezérléseket jelenti. Ebből a körből mindezidáig a vízrendezés kimaradt. Ugyanakkor Magyarországon elég jelentős probléma a víztöbbletes területeknek a nagysága és a gyakorisága, ezért igyekeztünk a projektbe beépíteni ezt az újszerűnek számító tervezési módszertant a precíziós gazdálkodásba – avatott be a pályázat sarokpontjaiba dr. Bíró Tibor ötletgazda.
Megerősítette, a jövő útját az agrárium számára mindenképpen a precíziós gazdálkodásra történő átállás jelenti, ami nagymértékben hozzájárul a költségek csökkentéséhez, ezáltal pedig a bevételek növekedéséhez. A jelenlegi helyzetképről szólva elmondta, egyelőre főként a tőkeerős gazdaságokban indult el a folyamat, a szükséges technológiák és eszközök azonban már egyre szélesebb körben elérhetők. Véleménye szerint a támogatási rendszer átalakulásával kulcsszerep jut majd az ilyen jellegű fejlesztéseknek, amellyel párhuzamosan a szakemberképzés terén is fel kell zárkózni.
„A víz visszatartását támogató precíziós vízrendezés tervezési és szaktanácsadási rendszerének kialakítása” címet viselő GINOP típusú fejlesztés keretében kutatás-fejlesztés és beruházás is megvalósul. Az utóbbi a Körös-Aqua Kft. műhelyépületének tetőtér beépítését vonja magával, ahol a későbbiekben a kutatás és a tervezés zajlik. Emellett számos modern geodéziai eszköz is beszerzésre kerül, mint pl. egy robotpilóta rendszerrel működő, geodéziai felvételeket készítő rendszer, egy földi lézerszkenner és három legújabb fejlesztésű GPS.
A gyakorlatban történő alkalmazást átfogó kutatási munka előz meg, amelyet két intézmény, a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem munkatársai végeznek.
– A kutatásunknak két fő pillére van: az egyik precíziós vízgazdálkodást meghatározó domborzati viszonyoknak felmérése, a másik pedig drónalapú felmérések továbbfejlesztése. Ez utóbbi a talajban lévő víztartalomra irányul a növények és a talaj oldaláról. Jelenleg egy hagyományos és egy négycsatornás multispektrális kamerával felszerelt drónnal dolgozunk, amire egy termális kamerát fogunk felszerelni. Ez arra ad lehetőséget, hogy a multispektrális kamerával a vízstresszt mérjük, a termális kamerával pedig választ kapjunk arra, hogy ezzel a technikával milyen mértékben térképezhető fel a talajban lévő víz – részletezi a kutatási területeket Szabó Szilárd, a Debreceni Egyetem tanára.
Hozzátette, a kutatást nehezíti vízmozgás modellezése, ami sík területen a legnehezebb.
Fabó István projektmenedzser elmondta, valamennyi érintett fél sokat profitálhat a projektből. A felsőoktatási intézmények esetében a kutatási eredmények az oktatási anyag részét fogják képezni, a tervező, a földmű építésben és tereprendezésben, vízépítésben résztvevő cégek pedig hatékonyan alkalmazhatják a kidolgozott 3D-s technológiát.
Célul tűzték ki, hogy a belvízvédelem területén egy olyan komplex megoldást dolgozzanak ki, amely segíti az gazdákat az előrejelzésben, a problémák hatékony kezelésében, ill. a munkafolyamatok tervezéséhez is hozzájárulhat.
Széchenyi 2020. – Befektetés a jövőbe
Készült az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a “KÖRÖS-AQUA” Kft. megbízásából
