Hegedűs Éva
Négyféle színes tulipán, amelyek segítségével elérhető, hogy bárki pl. dunántúli ugróst összetett motívumokkal is tudjon táncolni – állítja Balatoni Kata. A táncpedagógus által 2010-ben kidolgozott népi játék és néptáncmódszertani program az elmúlt évek vezető módszertani programjává vált köszönhetően annak, hogy játékos formában, élményszerűen vezeti be a pedagógusokat és a gyermekeket a népi kultúra világába.
Ezt a változatos, óvodában és általános iskolában is jól alkalmazható képzést tanulhatták meg Szarvason is az érdeklődők. Az október 26-28. között tartott, háromnapos tanfolyamra több mint harmincan jelentkeztek Szegedtől, Mezőberényen és Battonyán át egészen a romániai Újszentesig.
– Az újszentesi Bütykös néptánccsoport vegyes korosztályú, és úgy gondoltuk, hogy ideje a gyerekeknek is indítani egy mini csoportot. Azért jöttünk, hogy tanuljuk, és az iskolásoknak is továbbadjuk a megszerzett ismereteket – árulja el Simonfi Noémi Margot óvodapedagógus és néptáncos, akit 18 éves néptáncos fia is elkísért a továbbképzésre.
Az első nap rövid elméleti bevezetéssel kezdődött. Ennek előzményeként minden résztvevő röviden bemutatkozott, és elmondta azt is, hogy milyen indíttatásból jelentkezett a felhívásra. Többen elismerték, hogy semmiféle előismerettel nem rendelkeznek a néptánc terén, viszont a népzenéket és népdalokat rendszeresen becsempészik az óvodai, iskolai foglalkozásokra. Ennek kapcsán pedig azt is látják, hogy játékos foglalkozások sok gyerekben pozitív szociális és személyiségfejlesztő folyamatokat indítottak fel.
– Sok mindent fejlesztenek ezek a mozdulatsorok – foglalja össze személyes tapasztalatait Verasztóné Rózsavölgyi Mariann, a mezőberényi Katicabogár Evangélikus Óvoda pedagógusa. – Megtanulnak a gyerekek a térben tájékozódni, és olyan képességek fejlődnek, amelyek később majd az iskolai beilleszkedésben is hasznosak lesznek. Mindez pedig olyan játékos módon történik, hogy szinte észre sem veszik.
A résztvevőknek a tanfolyam során nem volt sok idejük pihenni. A szakmai kitekintést követően azonnal belevetették magukat a gyakorlati képzésbe, ami kisebb megszakításokkal szinte végig mozgásra ösztönözte őket. Balatoni Kata elmondta, nem az a cél, hogy hatalmas tananyagot zsúfoljanak bele a három napba, hanem hogy átadják azt a szemléletmódot, amelynek segítségével mindenki a saját képességeinek megfelelően fog tudni élni a tanultakkal.
– A paraszti kultúrában ez a mindennapok része volt. Az elmúlt száz évben jött egy nagy fordulat, amikor a színpadra tettük mindazt, ami korábban a mindenünk volt. Mint ahogyan normál esetben semmilyen játéktevékenységet nem kezdünk el kirakni a színpadra, ennek sem ez lett volna a megfelelő módja. Éppen ezért nagyon sok olyan mozgásos tevékenységet kell visszahoznunk a gyerekek életébe, ami még az én gyerekkoromban is természetes volt. Gondolok pl. az ugróiskolára vagy a gumizásra. Tudjuk, hogy mindezeknek milyen jótékony hatásuk van a kognitív fejlődésre, ezért a pedagógiai tudatosságot a kulturális tőkével ötvözve kell ezeket újra beépítenünk a hétköznapi tevékenységeink közé – vallja a program ötletgazdája.
A második és a harmadik napon Nagy Ágnes folytatta a munkát. A 28 esztendős konduktor óvodapedagógus már kisgyermek kora óta táncol, főiskolásként pedig a Pető Intézetben tartott órákat mozgássérült gyerekek számára.
– Szemmel láthatóak voltak az eredmények. A nem beszélő kislány pl. néhány foglalkozás után azokat a dalokat énekelte, amiket tanultunk, ismerőseim pedig arról számoltak be, hogy figyelemzavarral küszködő gyerekeknek is nagyon sokat segítettek a ritmusgyakorlatok – hozott fel néhány példát a foglalkozások hatékonyságáról.
Az Így tedd rá! programmal három éve ismerkedett meg, azóta pedig egyre több helyről igazolódnak vissza az elképzeléseik. Többek között a bostoni magyar iskolában, New Yorkban, Kaliforniában is tanítják, a jövőben pedig a Nemzetpolitikai Államtitkárság Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjának részeként több külhoni intézménybe is eljut.
