A civakodó cipőikrek, ásító szörnyeteg, festéktüsszentő Hapci Benő – sokaknak valószínűleg már ez a néhány mókás elnevezés elegendő, hogy felidézze gyerekkora egyik kedvencét. A Csukás István művéből készült rajzfilmsorozat eredetileg két évadból állt: az első 1978-ban, a másodikat három évvel később, 1981-ben került képernyőre. A Sajdik Ferenc rajzaival megálmodott és Dargay Attila által rendezett Pom Pom meséi című sorozat Picur és barátja kalandjait meséli el, többnyire egy állandó közegbe – útban az iskola felé – ágyazva.
Ez a szívmelengető, bájos világ elevenedett fel november 7-8-án a Cervinus Teátrumban, a gyermekszínházi bérletes színház második előadása keretében. Az egri Harlekin Bábszínház a nagy érdeklődésre való tekintettel háromszor tűzte műsorra a produkciót, amelyre nemcsak a város, hanem a térség óvodáiból és általános iskoláiból is érkeztek érdeklődők.
– Nem könnyű, de nemes és megtisztelő feladat volt, hogy ehhez az anyaghoz nyúlhattunk. A szerző nagyszerűen megírta mindegyik mesét, ezért nehéz volt közülük választani. Végül úgy döntöttünk, hogy egy problémakört vázolunk fel, és eköré fűzünk három mesét, valamint a kerettörténetet. Ráadásul írtunk bele egy szereplőt, Ibi nénit, akivel Picur a generációs különbségek miatt nem nagyon érti meg magát. A kettőjük között lévő kommunikációs űr okozza a problémákat is, amit a történet során Pom Pom meséje segít feloldani – avat be a történet szövevényes szálaiba Szűcs Réka, a színpadi adaptáció egyik szerzője.
Hozzátette, igyekezték megőrizni a darab rajzfilmszerűségét, amelyhez a fekete színháztechnikát találták a legalkalmasabbnak. Ebben az esetben ugyanis nem látszanak a színészek, így nem vonják el a figyelmet a főhősökről, illetőleg könnyebben megteremthető csodákkal teli mesevilág.
A díszletet és a bábokat Csonka Erzsébet tervezte. A csövekből összeállított, labirintusszerű háttér egy térképhez hasonlóan jeleníti a két barát által bejárt útvonalat, a fel-feltűnő álomvilág ideje alatt pedig kinyílik a tér, s a jelenetek a színpad középső, felnagyított részén játszódnak.
– Egy bábszínházi előadásnak vidámnak, viccesnek és pörgősnek kell lenni, különben nem köti le a mai felgyorsult generáció figyelmét. Szerintem ez a Pom Pom meséire egytől egyik igaz, ráadásul szinte végig négy szólamban, a capellában énekelünk, ami ugyancsak hozzátesz a darab sikeréhez – árulja el színpadi változat elkészítésének főbb szempontjairól Zádori Szilárd, a bábjáték másik szerzője.
A fiatal színész öt éve dolgozik a társulatnál. Úgy érzi, az elmúlt években sokakkal sikerült megszerettetniük ezt a műfajt, amely Éry-Kovács András igazgató szerint nem korosztály kérdése. Ennek megfelelően több felnőtteknek szóló előadás is született már. Láthatta például a közönség Shakespeare: Hamlet, Szentivánéji álom, Rómeó és Júlia című műveinek feldolgozását is, amelyekben kreatív színpadtechnikai megoldásokkal érzékeltették az emberi tulajdonságokat.
Az egri bábszínház már nem először mutatkozott be Szarvason. Két éve a Kék madár című mesejátékot, tavaly pedig az óriásbábokkal megálmodott Bambit vitték színre, ugyancsak nagy sikerrel.
