Újszerű kezdeményezést indított útjára a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara. A magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódó konferenciájukat november 15-re időzítették, amit két éve az Országgyűlés a magyar szórvány napjának nyilvánított. Ebből az alkalomból négy határon túli magyar felsőoktatási intézményt, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának oktatóit és hallgatóit is vendégül látta.
A kétnapos rendezvény Batka Dániel, a kar hallgatójának, egyben a Madách Színház művészének szavalatával vette kezdetét, aki Reményik Sándor: A Göncöl szekerén c. versét adta elő.
Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök köszöntőjében rámutatott, a társadalomban nagyon komoly polarizációs folyamatok zajlanak. Az egyik irány az uniformizált, értéksemleges tömegek felé mutat, a másik pedig az értékek mentén szerveződő közösségek felé. Az előző önpusztításhoz vezet, az utóbbi folyamat ellenben a lelki-szellemi fejlődéshez. Véleménye szerint a konferencia is a pozitív polarizáció egyik jó példája, amely támogatja az anyagnyelvi közösséget és a nemzetek közötti együttműködést.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az elmúlt évek eredményeit foglalta össze. Elismerően szólt arról, hogy a Gál Ferenc Főiskola felvette a kapcsolatot a határon túli intézményekkel, és az oktatás terén is megjelent az összefogás. Mint mondta, az elmúlt években radikális változáson ment keresztül a határon túl magyarság támogatása, amelyre jó példa a Minority SafePack – a nemzeti kisebbségek illetve a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét és népszerűsítését célzó intézkedéseket, jogszabályokat tartalmazó csomag -, a kettős állampolgárság és a szavazójog biztosítása.
– Az oktatásügyet illetően elmondhatjuk, hogy két egyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 100%-os állami fenntartást élvez, hasonlóan a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolához. Ezen kívül más magyar képzést folytató általános és középiskolákat is támogatunk, ill. a tavalyi év végén indítottuk el az óvodaépítési és fejlesztési programunkat. Az első óvodákat már át is adtunk, most már a második ütem kezdődik. Ezt 2018-19-ben több száz fogja követni – vetítette előre a terveket.
Beszélt arról is, hogy 2018-ra meghirdették a külhoni magyar családok évét. Ennek keretében szeretnék a Magyarországon bevezetett családtámogatási elemeket – anyasági támogatás, babakötvény – határon túlra is kiterjeszteni.
Dr. Kozma Gábor rektor emlékeztetett, a magyar tudomány ünnepe magával vonja nemzetekben való gondolkodást, ami különösen igaz a keresztény pedagógiára. Hozzátette, a két nap során a nemzeti kultúra két meghatározott alakja, Arany János és Kodály Zoltán kerül középpontba.
Babák Mihály beszédében utalt az I. világháború következményeire és a határon túl rekedt magyarságra, akik évtizedeken keresztül méltatlan helyzetben éltek. Éppen ezért úgy látja, ma fokozottan szükség van az összefogásra, amely összetartozást és erőt rejt magában.
A nyitóelőadás után az intézmények bemutatkozására, ill. egy Arany János emlékkiállítás felavatására került sor. A kétnapos, szakmai és közösségépítő programokban bővelkedő konferenciára a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző karról, a Partiumi Keresztény Egyetemről, a felvidéki Selye János Egyetemről és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláról érkeztek határon túli vendégek. A második napon Dr. Küllős Ilona, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke a balladai költészet atyját, dr. Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság elnöke a világhírű zeneszerzőt hozta közelebb a hallgatókhoz. „Az emberi lélek virágai” címet viselő konferencia vetélkedővel folytatódott, zárásként pedig a résztvevők koszorúkat helyeztek el történelmi Magyarország emlékműnél.
Dr. Lipcsei Imre dékán rámutatott, a programot hagyományteremtő céllal indították útjára, amelynek kiteljesedése terveik szerint 2020-ban, a trianoni döntés századik évfordulóján lesz.
