Szarvason tartotta téli edzőtáborát a Magyar Birkózó Szövetség szabadfogású szakága. A szabadtéri futóedzéseket a sportpályán, a szőnyegen végzett edzések Alkotmány utcai sportcsarnokban, a konditermiek a Szabadság utcai konditeremben zajlottak. A tábor közepén egy kis úszásra, szaunázásra is jutott idő a Szarvasi Gyógyfürdőben.
Itt volt a Németh Zsanett kétszeres U23-as EB. arany, felnőtt Eb. ezüstérmes, Galambos Ramóna felnőtt Eb. bronz, vb. 5., kadet Eb. és vb. arany, Elekes Emese kadet Eb. arany és kadet vb. bronz, Dénes Mercédesz kadet Eb. arany, junior vb. bronz, Veréb István kétszeres felnőtt Eb. bronz és vb. bronzérmes és Gulyás Zsombor junior Eb. 5. helyezett birkózó is. A hölgyeknek az edzést Nagy Lajos mesteredző, a férfiaknak Mihail Haracsura, kétszeres vb. aranyérmes, Eb. arany és olimpiai ezüstérmes ukrán származású szakember tartotta. A szakmai munkát figyelemmel kísérte Gulyás István szövetségi kapitány.
A birkózók éves programja rendszerint úgy áll össze, hogy tavasszal Európa-bajnokság, minden ősszel világbajnokság van. Az idén az előző április végén, május elején lesz a Kaukázusban, a Mahacskala melletti Kaszpijszkban, utóbbi pedig október végén Budapesten, ezért is nagyon fontos év lesz ez a magyar birkózóéletben.
Arra a kérdésünkre, hogy hogy került a téli edzőtábor pont Szarvasra, Gulyás István szövetségi kapitány elmondta, hogy két olimpiai központ van az országban, a tatai és a mátraházi. Miután az egyiket felújítják, a másikban pedig nem volt hely, kénytelenek voltak szétnézni, hogy hol van birkózóklub, illetve olyan helyszín, ahol azt a munkát el tudják végezni, amit ebben az erősítő időszakban szükséges, tudnak futni, súlyzós edzéseket végezni, valamint szőnyegre is fel tudnak menni. Mindezen szempontok alapján ideális választásnak tűnt Szarvas. A helyszín kiváló, szögezte le, “itt minden a legnagyobb rendben van, minden igényt kielégít mind a szállás, mind a sportcsarnok, minden rendben van. Szeretném, ha többször jönnénk ide”. A viszonylag alacsony létszámból fakadó partnerhiány a felkészüléseket a szabadfogásúak többnyire külföldön végzik, de az alapozásra teljesen megfeleltek a város kínálta feltételek.
– Nem is kell már többet keresni, azt hiszem megtaláltuk azt a helyet, amit szerettünk volna. Ez egy próba volt, de nagyon jók a benyomásaink. Mondtam is már Sükinek (Sükösd Attilának), hogy szeretnénk nyáron is eljönni ide. Annál is inkább, mert vannak itt fiatal birkózók, hagy lássák, hogy készül a felnőtt válogatott, hogy néz ki egy edzésük. Nyáron, amikor már nyári szünidő lesz, és mindenki rá fog érni, akkor esetleg nagyobb létszámban eljönnének, és beállnának a nagyobbakhoz edzeni. Kicsit a birkózást is szeretnénk népszerűsíteni ezzel.
Ottjártunkkor is a lelátón ültek a szarvasi birkózópalánták, de a környező településekről, például Nagyszénásról is meglátogatták az edzőtáborozókat.
– A birkózás edzópartner igényes sportág – jelentette ki, majd megjegyezte, hogy örvendetes, hogy az egész országban bővül a tömegbázisa a sportnak. A problémák a kadetkortól kezdődnek, amikor el kell dönteni a mai világban a versenyzőnek, hogy tanulni fog, dolgozni fog, sportolni fog. Ez még nincs teljesen megoldva, de most a szövetségnek az a kezdeményezése, hogy visszahozták az aranyjelvényt, ezüst- és bronzjelvényt, ami után a klubok már kapnak valamiféle támogatást is, ami talán eljut a versenyzőkhöz. “Mindenféleképp valahol a pénzben keresendő a megoldás”, állapította meg a szövetségi kapitány.
– Amennyiben az utánpótlásban eredményes sportolóinkat, akik már világversenyeken, vagy csak a hazai bajnokságban érmeket nyertek, bent tudjuk tartani a sportágban – ezt pedig nem lehet másképp, csak úgy ha fizetést kapnak. A mai élsport olyan követelményeket támaszt, hogy azt munka vagy tanulás mellett nem lehet magas szinten művelni – mondta kétévtizedes tapasztalataira hagyatkozva.
Ennek ellenére a 20 éve a sportban végzett munkája során nagyon sok birkózója szerzett diplomát, de ehhez nagyon komoly motiváció és céltudatosság kell, hogy valaki hullafáradtan leüljön a tankönyv mellé.
– Amikor vége a sportnak, egy új élet kezdődik, és ezt sajnos nulláról kell kezdeni, ezért lenne jó, ha valamiféle anyagi támogatás megjelenne a sportban, nem csak a mienkben, hanem a többiben is ez problémát okoz – mondta, majd hozzátette, hogy mindenhonnan pozitív hozzáállást tapasztal, reméli, hogy ha nem is arra a szintre, amikor ő birkózott, és 70-100 szabadfogású versenyzőnek volt sportállása az országban, csak a felére, már nagy sikert hozhatna.
Az elmúlt évre vonatkozó kérdésünkre a következőképpen válaszolt a szakvezető:
– Minden év olyan, hogy lehetett volna jobb is. Az ember első sorban azt nézi meg, hogy mik azok a lehetőségek, amik elmaradtak. Ennek ellenére azt kell mondjam, jó évet zártunk, hiszen minden korosztályban nyertünk érmet világversenyeken. Egyedül a két világbajnokság, mind az U23-as, mind a felnőtt világbajnokság az, ahol hiányoztak azok a sikerek, amiket terveztünk. Ez magyarázható lenne sérülésekkel is, de magunkban kell keresni a hibát. Még többet, még célirányosabban kell dolgoznunk annak az érdekében, hogy a hazai világbajnokságon ez ne ismétlődjön meg és újra dobogóra álljon mind női, mind férfi versenyzőnk.
Az edzőtáborozók között volt az Újpesti Torna Egylet birkózója, Németh Zsanett, a Riói olimpia résztvevője is, aki az edzésekről elmondta, hogy ilyenkor több az erősítés és a futás, és nem foglalkoznak annyira a technikai csiszolással, aztán ahogy közeledik a verseny, úgy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a technikára, és kicsit háttérbe szorul az erősítés, de egyébként minden nap erősítenek.
– Nagy álmom volt, magamra is tetováltattam még gyerekként, – mikor a kadet világbajnokságot nyertem – az öt karikát. Kijutottam. Sastin Marianna volt az első női birkózó, aki kijutott. Én lettem a második, vele mentünk ketten. Nagyszerű élmény volt annyi ember előtt birkózni, ráadásul itthon ment a tévében, ami azért engem kicsit nyomasztott. Bízom benne, hogy 2020-ban is kint leszek, és akkor már nem azzal fogok foglalkozni, hogy otthon mennyi ember, családtagok, rokonok, barátok nézik a közvetítést – válaszolt az olimpiai részvételre irányuló kérdésünkre, majd hozzátette: Fejben fel kell ehhez nőni.
Érdeklődésünkre, hogy nőként hogy választotta ezt a sportot elárulta, hogy édesapja egyedül nevelte, és sokat vigyázott rá a két évvel idősebb bátyja, aki birkózott. Ő, mint felügyelt, így kénytelen volt eljárni a birkózóedzésere. Eleinte csak ült a padon, majd egyszer beállt és fiúkkal edzett. Nesó Sándor, –aki egyébként a népművészet mestere címet is kiérdemelt fafaragó művész,– volt a nevelőedzője. Egyszer feltette a kérdést, hogy “mit szeretnél, kisfiam?”, ő meg elég fiús lány volt, de meg sem mert megszólalni.
Összesen nyolc érme van világversenyekről, Eb-ről és vb-ről, kadet világbajnok volt 2011-ben, junior Európa-bajnokságon többször ezüstérmes, kadet Európa-bajnokságon “csak” harmadik volt, sorolta a jelentősebb eredményeit.
– Amire nagyon büszke vagyok, az az U23-as bajnokságon egyszer bronzérmes és kétszer aranyérmes voltam, ami azt jelenti, hogy megvédtem a címemet. Az nagyon nehéz, hogy ha valaki nyer, az azt következő évben is nyerjen. Mindenki ellenem készült szerintem abban a súlycsoportban. Az idén (2017-ben) nyertem Szombathelyen, majd megszereztem első felnőtt Európa-bajnoki érmemet is.
Nagyon előre nem szokott tervezni, mindig a legközelebbi feladatra, edzésre koncentrál, de azt lemondta, hogy a legközelebbi céljai között a közelgő felnőtt Európa-bajnokságon való jó szereplés a legfontosabb, majd utána a többi.
Reméljük, hogy Szarvas annyira megtetszett a birkózóknak és a szakvezetésüknek, hogy rendszeresen visszatérnek edzőtáborozni!
