G.E.
Március végén mutatja be a Cervinus Teátrum az Ármány és szerelem című Friedrich Schiller művet, amely a világirodalom egyik legszebb, legmeghökkentőbb gyöngyszeme, amely romantikus, fondorlatos, mégsem szirupos. A darab szarvasi alkotói: Friedrich Schiller – Belinszki Zoltán – Gulyás Levente – Tatár Bianka – Varga Viktor.
Schiller saját szerelmi életének szálait használta fel a drámához, amely 1783-ban íródott és 1784-ben mutatták be. A drámához Gulyás Levente szerzett zenét, a dalok szövegét Belinszki Zoltán írta. Vas István fordította szövegből Varga Emese dramaturgiájával készült el a végleges szövegkönyv. A jelmez- és díszletterveket ezúttal is Nagy Szilvia készítette. A sajtónyilvános olvasópróbára február 16-án került sor, ahol a színművészeken kívül Szarvason volt Gulyás Levente, Belinszki Zoltán és Nagy Szilvia is.
A sajtó képviselőit dr. Dósa Zsuzsa művészeti igazgató köszöntötte, aki elmondta, hogy Schiller a „szíve csücske”, nagyszerű szerzőnek tartja. A darab igazi klasszikus, és nagyon örül, hogy bemutathatják – és ha jól csinálják, akkor megérinti majd a nézők lelkét is. Vannak benne különlegességek, de erről majd Varga Viktor fog beszélni. Bemutatta a két új szereplőt, akik először próbálnak Szarvason: Jónás Gabriella színművésznőt és Mészáros Mihály színművészt. Jó alkotómunkát kívánt színésztársainak.
Csasztvan András, a Teártum igazgatója pár szóban elmondta, hogy a munka háttere már régóta zajlik, hiszen Gulyás Levente írja a zenét, Varga Emese dramaturgiájával Varga Viktor is elkészült a musical szövegkönyvvel, Nagy Szilvia pedig nagyon szép díszlet- és jelmezterveket készített, a színház stábja pedig tette és teszi a dolgát. Szólt arról is, hogy folyik a Drótos Jankó mesejáték próbája, a Tessedik Táncegyüttessel.
Babák Mihály polgármester arról beszélt mennyire fontos a város életében és számára is a színház, mert az emberek jó hangulatához hozzátartozik a szellemi élmény, melyet a színháztól kap meg. Schiller idézetet osztott meg: “Mindig egészet akarj! S ha magam nem nősz meg egészre, légy valamely nagy egész műben a rész, a csavar.” Magát csavarnak érzi a város életében, és fontosnak tartja a jó színházat. „Ti jó színházat csináltok, sikeresek vagytok!” – jelentette ki. A színház olyan közösségeket kovácsolt, amely nagyon fontos a város életében.
Varga Viktor, az előadás rendezője következett, akit elképzeléseiről a sajtótájékoztatót megelőző beszélgetésen kérdeztem.
– Miért akartad színpadra vinni az Ármány és szerelmet?
– Nagyon egyszerű oka van. Az Ármány és szerelem tele van érzésekkel, érzelemmel, realitással. Olyan fura lett a világunk, hogy hiányoznak a szavak, az érzelmek, amit a legtöbbször el is titkolunk. Nem merünk hangosan nevetni és főleg nem merünk nyilvánosan sírni, nem mondunk ki szavakat, mondatokat, nem mutatjuk ki, mit érzünk. Úgy gondoltam térjünk vissza egy kicsit és érintsük meg, hagyjuk érezni a nézőt. Erre kiváló az Ármány és szerelem.
– Úgy látom, folytatódik a vonal, hogy a rendezéseid a szeretetre, az egymás iránti figyelemre hívják fel többek között a figyelmet…
– Igen. Rettenetesen fontos szerintem a szeretet, hiszen szeretet nélkül nem igen lehet élni – ez fura általánosságnak hat –, de így van. Hiszen az emberek többsége vagy azért szenved, mert szeretethiánya van, vagy azért, mert szeret valakit, de nem viszonozzák érzéseit.
– Öt felvonásos az eredeti mű, mi alapján húztatok?
– Két felvonásosra szűkül. Néha nagyon fájt szívünk, de nem maradhatott minden.
– Vas István fordítását használtátok…
– Igen, mert kifejező, pontos, precíz a szöveg.
– Miért gondoltál arra, hogy zenét írass hozzá?
– A zene az utóbbi időben része lett az életnek. Annak idején a zenét szalonokban vagy kocsmában lehetett hallani. Manapság, mindenki fülébe szólhat a zene – aki szereti. Vagyis az életünk része lett, hogy a zene fejezi ki érzéseinket, vágyainkat. Amikor olvastam a darabot egy csomó dallam, motívum szólalt meg a fejemben. Musicalnek hívjuk, de inkább zenés darabról van szó. Nem próza, inkább egy furcsa egyveleg. Ahogy az operettben mondják: ahol már a szöveg kevés, mert felfokozott érzelmek vannak, ott dalra vált a próza. Úgy gondolom a közönség sokkal befogadóbb a dalban elmondott szövegre, min a prózában elmondott dilógra, üzenetekre főleg a romantika világában, ahol nagyobb amplitúdóval nyilvánulnak meg a szereplők.
– Romantikus lesz a zene?
– Izgalmas lesz!
– Milyen lesz Varga Viktor Ármány és szerelme?
– Nagyon szeretem a Veszedelmes viszonyoknak azt a játékstílusát, játékosságát, a letisztultságát, a furfangját, a mélységeit, magasságait és annak a világát, pici humorral megfűszerezve. Úgy fogom rendezni, mint egy klasszikus művet, és ahogy a filmekbe beépül a zene, úgy épül be a darabba is. Szinte észrevétlen lesz, mégis kellőképpen hatással lesz a nézőkre – remélem!
– Látványvilág?
– Nagyon letisztult. Főként a társadalmi szintekre fogok összpontosítani. Nagyon jelzésértékű lesz a díszlet. Háromszintű: az alsó a polgári osztály, a középső a középuralkodói szint, és a legfelső, a hercegi, vagyis a Lady szintje. Dobogórendszerűen oldjuk meg a szinteket.
– Klasszikus rendezés lesz?
– Nem lesz modernizálva. Igen, klasszikus marad. Játszódik a maga korában. A közönség jobban szereti azt a mesevilágot, ami otthon nincs meg. A szépséget, a letisztultságot.
– Elegáns a sajtótájékoztatóra küldött meghívó, és szemet, szívet gyönyörködtető az előadás plakátja is…
– Az is volt a célom, hogy megérintse az embereket. Letisztult plakát, hogy vizuálisan érintse meg azt, aki ránéz, mielőtt elolvasná a szöveget. A pohár vízben félig megmérgezett rózsa tökéletesen leképezi a fiatalok szerelmi kapcsolatát – szerintem.
– Te tervezted a plakátot – nem először teszed –, tanultál ilyesmit?
– Én építészetet tanultam a színművészeti előtt…
– Két új szereplő mutatkozik be, hogyan találtad meg Jónás Gabriellát és Mészáros Mihályt?
– Mészáros Misit Békéscsabán láttam több szerepben, de az Ősvigasztalásban fogott meg a játéka, és azonnal rá gondoltam, amikor Miller szerepére kellett színész. Jónás Gabriella többször volt itt színházat nézni, de sohasem dolgoztunk együtt, ám nagyon izgalmas a lénye. Úgy gondolom, ha már eltoltam a fiatalok korát az eredetitől, akkor a szülők is legyenek idősebbek, és a tétje is legyen sokkal több számukra: az, hogy a gyermekük boldog lesz vagy nem lesz boldog.
– Novemberben meghallgatást írtatok ki Ferdinánd szerepére –, aki talán a legösszetettebb alak a drámában, aki keresztülmegy mennyen és poklon –, végül Timkó János játssza, vagyis házon belül oldottátok meg (ami szerintem nagyon jó választás), miért döntöttél mégis mellette?
– A casting elmaradt. Az történt, hogy Maróti Attilát szerettem volna először a szerepre, mert izgalmas lett volna őt hősszerelmesként megnézni, de a színháza nem adta ki a szerepre. Így írtuk ki a meghallgatást, de Dósa Zsuzsa mondta, hogy gondoljuk át újra és saját színészeink közül válasszunk. Így jött képbe Timkó János, akinek színészi képességeit nem kell ecsetelni, ismerjük egymást és szeretek vele dolgozni. Először Wurm szerepében gondolkoztunk benne, mert nagyon izgalmas felállás lett volna Maróti kontra Timkó páros – két erős pasi harcol a törékeny Lujzáért. Végül János átkerült a másik oldalra, és felkértem Ragány Misát, aki remek alakításokat nyújtott eddig nálunk, hogy játssza el Wurm szerepét, hiszen a színésznek tudnia kell szépnek, csúnyának, mindenfélének lennie, ez független attól, mik az adottságai. Misa bebizonyította, hogy tud komikusan félelmetes lenni a Szigorúan tilosban, és tud önfeledten „bugyuta” figura lenni a Hotel Mentholban. Úgy gondolom, Misa színészi határait még feszegetni kell. Nagyon nehéz Wurm szerepe, de mindegyik szerep nagyon összetett. Ez a dráma a világirodalom gyöngyszeme, ami színészi játékra ad lehetőséget minden szereplőnek. A színész pedig minden porcikáját felhasználhatja, hogy jól érezze magát a színpadon, és a nézőt is elvarázsolja.
– Lujza, a végig becsületes, szerény lány szerepére Erdélyi Timit képzelted el kezdetektől? Milyen a rendező szemében Lujza alakja?
– Legyen Lujza meglepetés. Nagyon szép tiszta elképzeléseim vannak arról, mitől tud a mi Lujzánk több lenni annál, ami a többi Lujza. Legyen meglepetés!
– Nádházy Pétert megint kimozdítod a komfortzónájából, mélyvízbe dobtad – bár nincs kétségem afelől, hogy kiúszik… Milyennek szeretnéd látni, Von Waltert?
– Szarvasi szerepeihez képest igen. Péter eddig szelíd figurákat játszott Szarvason, most egy nagyon erős, határozott férfi szerepet játszhat, aki tisztában van hatalmával. De tudom, hogy a közönség szeretni fogja.
– Háromszor láttam színpadon az Ármány és szerelmet, és aki a legjobban eltért, az Lady Milford alakja, akit Dósa Zsuzsa alakít. Te milyennek szeretnéd látni?
– Neki az a baja, hogy okos, és még van erkölcsi tartása, de nincsenek lehetőségei. Elvesztette szüleit, vagyonát, így emelte magához a herceg – így lett vagyona, hatalma. Keménységről, döntésekről, a döntések viseléséről szól az ő története. Izgalmas figura, és izgalmas alakítás lesz. A Lady különbséget tud tenni érzelmek és érzelmek között, vagyis a testi vágyak és a valódi szerelem között. Mint minden alak ő is nagyon összetett.
– Jó egy hónapotok van, kevésnek tűnik…
– Mindenki nagyon tud dolgozni. Nincsen tánckar, nincs flanc, viszont van látvány, vannak érzelmek, vannak hangulatok. Nagyon izgalmas előadás lesz – sok papírzsebkendővel, sok nevetéssel.
– Viktor, köszönöm a beszélgetést! Jó alkotómunkát kívánok Neked és a csapatnak!
– Nem beszélgettünk Von Kalb, udvarnagy szerepéről, akit Polák Ferenc alakít, és a Lady komornáját játszó Sophie-ról, akit Bardon Ivett személyesít majd meg. De a próbafolyamat alatt minden szereplő elmondja majd gondolatait a darabról, szerepéről.
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette.
