A világot három nagyhatalom mozgatja: az USA, Kína és Európa – szögezte le Szarvason tartott előadása bevezetőjében Nógrádi György. Az elismert biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, aki Dankó Béla országgyűlési képviselő meghívására érkezett városunkba, kifejtette, bár az Amerikai Egyesült Államok előnye csökken, előnye még mindig behozhatatlan. Ezt jól jelzi, hogy 598 katonai bázisa van szerte a világban, több mint az őt követő 20 országé együttesen. A többi angolszász hatalommal közösen lényegében lehallgatják a világot, s bár biztonságpolitikai okokra hivatkoznak, az ok 90%-ban gazdasági hírszerzés. Három nagy ellensége van: Kína, Oroszország és Irán, akikkel szemben nem katonai, hanem politikai lépéseket tesznek.
A második helyen álló Kína komoly lemaradással küzd, mint ahogyan a harmadik helyezett globális játékos, Európa is. Úgy véli, Európa az utóbbi időben teret vesztett, aminek több jele van. Egyike ezeknek a Brexit. Az öreg kontinensen belül Oroszországnak van a legnagyobb gazdasági befolyása, köszönhetően a rendelkezésre álló nagy mennyiségű kőolajnak, földgáznak és a fegyveres erőknek.
A részleteket illetően kifejtette, Európának három nagy problémával kell szembenézni a jövőben: Nagy-Albánia létrejöttével, a több millió gazdasági menekülttel és a migrációval. Ez utóbbiról szólva elmondta, a migránsok úti célja négy ország, amiből hárman ezt ki tudják védeni. Ausztrália ugyanis senkit nem enged be, a gazdag arab, perzsa-öböl menti országokban nem létezik ez a probléma, az USA pedig évente 50 ezer politikai bevándorlónak nyújt menedéket, döntően Közép és Dél-Amerikából. Európa ezzel szemben nem tud védekezni.
Magyarország helyzetével kapcsolatban rávilágított, a kontinensen belül nálunk ötödikként épült kerítés. A migránsok ebből kifolyólag ezen túl két útvonalat választhatnak: a Balkánon keresztül észak felé haladnak, vagy Olaszországon át próbálnak bejutni Európa szívébe. A kerítés meggyőződése szerint elérte a célját: védi a V4-es országokat, Ausztriát, de legfőképp a magyar lakosságot.
Úgy érzi, ez a kormányzati politika egyre több országban kap megerősítést. Az említett V4-ek mellett Ausztria és Olaszország is hasonló nézeteket vall, ill. Németországban is változó szelek fújnak. Ezt bizonyítja a német kormánypártok közelmúltban történt televíziós egyeztetése, ahol egyértelműen kiderült, az „Isten hozott” kultúra már a múlté. Itt mondták ki először, hogy a gazdasági migránsokat vissza kell küldeni. Elhangzott az is, hogy azoknak az embereknek is vissza kell térniük a hazájukba, ahol már nincs háborús helyzet, ill. egy év alatt dönteni kell arról, ki maradhat az országban. Amennyiben valaki pozitív elbírálásban részesül, azonnal iskolába kell járnia vagy munkába kell állnia.
Véleménye szerint azt mindenkinek látnia kell, hogy a környező országokban válság van. A volt Jugoszlávia országaiban háborúk dúltak. Vizionálta azt is, hogy 10-15 éven belül létrejön Nagy-Albánia, a kérdés pedig az, hogy ki fogja fizetni: Törökország vagy Szaúd-Arábia. Horvátországban komoly belpolitikai válság dúl, Szlovénia pedig – a volt jugoszláv államok közül – elsőként vezette be az eurót, és csődbe ment. Tőlünk nyugatra, Ausztriában az elmúlt időszakban számos katasztrofális belpolitikai esemény történt, Szlovákiában pedig a napokban mondott le a belügyminiszter. Ukrajna nem találja a helyét és szerepét Európában, és a ’90-es évek óta valamennyi regnáló kormány korrupt.
– Magyarország meg tudott maradni a béke szigetének – nyomatékosította. Hazánkban nem voltak terrorcselekmények és robbantások. Amilyen kísérletek voltak, azt hála a jó Istennek a magyar politika és a magyar titkosszolgálat megakadályozták.
Rámutatott, Magyarország érdeke azt diktálja, hogy ott segítsen, ahol baj van, és mindent megtegyen, hogy ne induljon meg a következő migránsáradat.
Az előadás végén a hallgatóság részéről számos kérdés felmerült. Érintették egyebek mellett a magyar határvédelmet, az izraeli-arab egyeztetést, Görögország és Törökország európai helyzetét, az orosz-ukrán konfliktust, a Vatikán és a pápa szerepét a migrációban, valamint az erdélyi önállósági törekvéseket is.
