Az Ármány és szerelem Von Waltere Nádházy Péter

Nádházy Pétert a Csodaszarvas Nimród királyaként ismerhettük meg Szarvason. Városunkban játszott szerepei bár eltérőek, de mindegyikben kedves, szerethető, derűs alakot formált meg. Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámájában a kemény, határozott Von Waltert, a minisztert alakítja, így a közönség látni fogja színészete másik arcát is.

– Varga Viktor rendező azt mondta, hogy Von Walter szerepében egy határozott férfiszereped lesz végre Szarvason is. Milyen lesz a miniszter Nádházy Péter tolmácsolásában?

– Nem tudom. Megszokták, hogy itt Szarvason általában szerethető, pozitív joviális embereket játszom, most meg nem. Semmi baj! Engem ez nem zavar. Van olyan kolléga, aki hárítja az ilyen jellegű szerepet – mondván ő nem ilyen. De színészek vagyunk, és azért is, mert az ember civilben is sok mindent kipróbálna, de nem teszi meg, mert a neveltetése, az érzékenysége, a büntetés veszélye ezt nem engedi. Én eljátszhatok ilyen szerepeket, és nem kapok büntetést.

– Csak tapsot…

– Igen, így van! Ez valahol egy terápia is, egy drámapedagógiai képzés, amit már ma sok iskolában is alkalmaznak, mert a gyerek kijátszhatja magából azokat a dolgokat, amelyek feszítik, és ez akkor is sikeres, ha nem ő játssza azt a szerepet, de részt vesz benne, mert hatással van rá.

– Von Walter kapcsolatai nem mindennapiak…

– Lényegében Von Walter irányítja a hercegséget. Van olyan, akinek hajbókolnia kell – ez elhangzik a drámában – ez a herceg, akiről csak szó van, nem jelenik meg, de úgy érzi, a markában van, vagyis a herceg azt csinálja, amit a miniszter akar. De ez úgy történik, hogy a herceg azt higgye, hogy valójában ő találta ki, ő akarja. A másik ember, akinek hízelegnie kell, a Lady – akivel nem találkozik darab folyamán –, mert a Lady hatással van a hercegre, ezért kell vele jóban lenni. Amit a miniszter már nem tud megoldani majd a Lady megoldja. Az ebből fakadó konfliktus, hogy jó, akkor a fiam, Ferdinánd vegye el, mert a Lady-nek férjhez kell mennie, és majd családon belül ezt megoldjuk. A herceg így az én hálómban marad, és a Lady pedig azt fogja csinálni, amit én akarok.

Ami érdekes, hogy Von Walter azt hiszi, mindezt ő indukálja, ám ezt a Lady sugallja a miniszternek, mert szerelmes Ferdinándba, szerelmes a fiamba, amit én nem veszek észre. De a fiammal való kapcsolatom az egyetlen, ami a szereteten alapul. Szeretem a fiamat, és jót akarok neki. Más dolog az, hogy érdekeket helyezek elé. Nem a saját érdekemet, a családom érdelét. – Ferdinánd fogadd el tőlem, te lehetsz a herceg – és nagyon megrettenek, amikor látom, hogy valami nem stimmel. A végén már mindent megadnék neki, de már késő és akkor is rosszakat szólok. Amikor látja, hogy Ferdinánd teljesen kibukott, akkor azt mondja, vedd el Lujzát, legyen a tied, én mindent megadok, meghajlok, csináld azt, amit szeretnél. De akkor Ferdinánd már azt hiszi, hogy Lujza is becsapta, hogy Lujza is hálót szőtt ellene és csak az utolsó pillanatban jön rá, hogy Lujza volt az egyetlen tiszta ember, az, aki nem vezette meg, akit kényszerítettek arra, hogy… Lehetne elemezni, mi lett volna ha, hogy működött volna-e ez a kapcsolat, hogy boldog lett volna-e. Egy kapcsolat csak úgy működik, ha egyenrangú, ez így van ma is, és így volt a XVIII. században is.

Wurm pedig mintha saját kreációja volna. Wurm nem nemes, de közel kerül a hatalomhoz, de csak úgy, ha vállalja a hatalommal járó összes gazemberséget. Kiszolgálja a minisztert. Végül is, amibe belehalnak a szerelmesek Wurm „találmánya”. A miniszter el akar érni valamit, az eszközök mellékesek. Elolvassa a levelet, de csak a célt lebeg előtte, hogy Ferdinánd elveszi a Lady-t. Wurm jellemhibás, beteg ember, de szereti Lujzát. Persze útjában áll Ferdinánd, és a miniszter is, de tudja, nem érhet el semmit csak valaki által. Nem megfogható jellem.

– Milyen a próbafolyamat?

– Kellemes, végül is Lujzának és Ferdinándnak van nagyon sok szövege, de megtanulható. Logikusan végigírt dráma, építkezik jelenetről jelenetre. Viktor nem akar nagyon nagy érzelmeket, ő XXI. századi érzéseket keresgél, de ez működhet, működni fog.

– Pályád során játszottál Schiller drámában?

– Kettőben is. Az egyik éppen az Ármány és szerelem, amiben Ferdinándot játszottam, a másik pedig a Don Carlos, ahol a címszereplőt alakítottam. Az Ármány és szerelemben nagy érzelmekkel játszottunk, ami mindent elsöpört, de sikeres előadás volt. Ez az előadás most más eszközökkel mutatja meg ugyanazt.

– Mennyire visel meg lelkileg a negatív szerep?

– Semennyire, és ebben nincsen semmi titok. Ez szerep, aminek örülök. A színésznek egészséges lelkű embernek kell lennie. Az nem egészséges, ha magunkra vesszük a szerepet. Inkább ki kell játszani magunkból, és előadás végén el kell engedni. Egy életem van, nem fogom tönkre tenni. Ráadásul a miniszter nem én vagyok, „csak” eljátszom, ez egy lehetőség számomra. De nem élek vele, ahogy Biberach szerepét is „csak” eljátszottam, vagy az előbb említett Don Carlos is csupán egy jelentős szerep maradt. Én egy coming-out színész vagyok.

– Szerinted hogyan fogadja majd a közönség?

– Jól. Bízom benne, hogy jól. Azért azt tudomásul kell venni, hogy a szarvasi közönség elfogadott minket, vannak elvárásaik velünk szemben, viszont nagyon érzékenyen reagálnak. Sajátjuknak tekintik a színházat – nekünk pedig meg kell felelni az elvárásaiknak. De azt gondolom, hogy szeretni fogják az előadást. Tegnap például játszottuk a Szigorúan tilos! című előadást diák közönségnek, és nagyon jól reagálták le. Volt már diákközönségünk, ők harsányabban reagáltak, de ahogy mentek ki, jelezték, hogy tetszett nekik. De ezért csináljuk. Az Ármány és szerelem a szerelemről is szól, és remélem ez is érdekli őket.

– Péter köszönöm a beszélgetést, jó munkát, sok sikert kívánok!

Galambos Edit

A fotót Babák Zoltán készítette.