Iskolánkban először a tavalyi tanévben szerveztünk helyismeretei napot. A program céljaként azt tűztük ki, hogy tanulóink ismerjék meg városunk épületeit, szobrait, emlékhelyeit. Idén az ötletet az 1848-as forradalom évfordulója adta. Milyen lehetett Szarvas abban az időben? Kik lakták a települést? Mi történt itt a százhetven évvel ezelőtti márciusi napokban?
„A szabadság fája föl fog virulni” (Vajda Péter)
Nem csak a tanórákat színesítették a témához kapcsolódó anyagok. Komoly előkészületek és felkészülés előzte meg a szombatot, március tizedikét. Az alsó tagozatos tanító nénik sokat beszélgettek a gyerekekkel 1848 márciusának jelentőségéről, a szabadságharchoz kötődő dalokat tanultak. A művészeti órákon zászlót, csákót, nemzeti színű virágokat, kis dobot készítettek. Szombaton megtekintették a szarvasi eseményekről szóló diavetítést, majd sétájuk során a virágokat – Kossuth-nóták éneklésével – elhelyezték a Kossuth –szobornál. Felkeresték az ’48-as emlékművet is.
A felsős osztályok három fős csapatokat alakítottak, akik az „alkalomhoz” illő nevet választhattak – Pilvax kör, Költők, Márciusi ifjak –, jelvényt készíthettek maguknak. A csapattagok szétosztották egymás között az előre megkapott segédanyagot, amely Máté József 2011-es kisfilmje – 1848 emlékhelyei Szarvason – alapján készült. A nap közös énekléssel indult, ’48-as dalok csendültek fel a tantermekben. Ezután következtek a vetélkedő feladatai. Először egy ismertető filmet néztek meg a diákok az 1848-as forradalom pesti eseményeiről, majd válaszoltak az ehhez kapcsolódó kérdésekre. Egy kis pihenést a diavetítés jelentett, amelynek képei visszarepítettek a korabeli Szarvasra. A gyerekek képzeletben bejárhatták a Körös-pari füzest, az egykori Piac és Nagytemplom utcát, elidőzhettek az akkori városképet meghatározó épületeknél, különösen azoknál, amelyek fontosak voltak az 1848-as helyi eseményekben. Megismerték a haladó eszmék képviselőit és azokat az embereket is, akik szerepet vállaltak a városban a történelmi jelentőségű időszakban. Megemlékeztek a szarvasi nemzetőrökről és honvédekről is. Ezután következett az újabb erőpróba, a húsz pontos totó, amely az előzetesen kiadott anyaghoz és a diaképekhez kapcsolódott. Levezetésként puzzle darabokból rakták össze a Bárány vendéglő, az Ótemplom és az egykori honvédkórház fényképét. A városi ünnepségen – a zuhogó eső ellenére – harmadik és negyedik osztályosaink képviselték iskolánkat. A gyerekek is büszkék arra, hogy Szarvas küldöttsége az országban másodikként nyilvánította ki csatlakozását a forradalomhoz, bízván abban : „ A szabadság fája föl fog virulni ”.
Jani Erzsébet
