Az Ótemplomi Evangélikus Egyházközség 13 éve nyerte meg az első EU- s pályázatát. Az akkori képzési-oktatási program Tessedik Népfőiskolaként vált ismertté a településen, amit több sikeres, felnőttképzésre irányuló szakmai projekt lebonyolítása követett. Az utolsó, 2012-es pályázat után kisebb szünet következett, majd az Evangélikus Diakóniával és a Cigány Értelmiség Érdekvédelmi Szövetségével konzorciumban ismét nyertesként kerültek ki egy felhívásból. A „Megelőzést, hátránykompenzációt és együttélést támogató helyi közösségfejlesztés egyházi diakóniai és civil együttműködésben Szarvason” c. pályázat nyitórendezvényére március 23-án került sor a gyülekezeti teremben.
Lázár Zsolt esperes kérdésre válaszolva elmondta, azokat a célcsoportokat helyezik előtérbe, amelyek az egyházközség látókörében vannak, s valamilyen hátrányt szenvednek. Ehhez kapcsolódóan olyan feladatokat szeretnének megvalósítani, amelyek szorosan kapcsolódnak a gyülekezet tevékenységi köréhez, illetőleg azt egészítik ki.
– Speciális programokkal szeretnénk az időseket megszólítani. Ilyen lesz pl. a „gondi-terem”, ami a testi-lelki gondoskodást foglalja magában. A fiatalok számára ugyancsak hasznos szabadidős elfoglaltságokat kínálunk. Emellett a gyülekezeti ház egy részében közösségi teret alakítunk ki, ill. a szeretetszolgálat épülete is helyet ad majd több rendezvénynek. Május 14-én egy teljes napot ölel fel a családi napunk, ahol minden generációt szeretettel látunk – emelt ki néhány fontosabb eseményt a hároméves pályázati időszakból.
Hozzátette, bízik abban, hogy ezek a rendezvények nem csak az esélyegyenlőség javítását szolgálják majd, hanem a gyülekezet megerősítéséhez is hozzájárulnak.
A megjelenteket Hodálik Pál alpolgármester köszöntötte. Beszámolt arról, hogy Szarvas város önkormányzata rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel, ami a jelenlegi helyzet kiértékelése mellett a problémákat is górcső alá veszi. Elöljáróban leszögezte, a település megyei viszonylatban nincs rossz helyzetben, országos kitekintésben azonban az egész térség hátul kullog. A legnagyobb gondot az elvándorlás, a kisebbség helyzete, ill. bizonyos munkakörben a férfiak és nők aránya okozza.
Kiemelte, az önkormányzat és több intézmény is sikerrel szerepelt különböző EFOP típusú pályázatokon. Közülük a legnagyobb reményeket a „Szarvas hazavár!” elnevezésű, 200 millió Ft értékű projekthez fűzik. Ennek keretében fiataloknak nyújtanak majd ingyenes lakhatási lehetőséget, valamint számos tréninggel, gyakornoki programmal a munkahelykeresésben is segítenek nekik. Abban bíznak, az életkezdési támogatás révén a fiatalok közül egyre többen próbálnak meg helyben elhelyezkedni, és hosszú távon a várost választják otthonukként.
Jancsó Tamás, a Közszolgálati Egyetem elemzője előadásban vázolta Békés megye és azon belül Szarvas helyzetét. Kiderült, az egyik legelkeserítőbb adatot a népességcsökkenés jelenti. Az elmúlt 10 évben ugyanis a megye lakosságának 5%-a költözött el. Szarvason is hasonló statisztikáról lehet beszélni. Ez számszerűsítve kb. 800 főben realizálódik. A kistelepülések még rosszabb helyzetben vannak. Örménykút és Kardos pl. a rendszerváltás óta elvesztette lakossága mintegy 40%-át, ami azonnali lépéseket sürget.
Az előadó kitért a roma kisebbség és fogyatékosok helyzetére is. Az előbbivel kapcsolatban elmondta, helyben a 10%-os lakossági arány miatt még jelentkeznek azok a szegregációs problémák, amelyek már több északi megyében komoly gondot okoznak. A fogyatékkal élők száma nálunk alapvetően alacsony, többségük ráadásul az idősebb korosztályból tevődik ki. A megyében kb. 800 fő, 15 év alatti fiatallal kell számolni. Ennek ellenére azt vallja, hogy foglalkozni kell a kérdéssel, ill. a többségi társadalomnak elő kell segíteni kedvező életkörülményeik megteremtését.
A rendezvény második felében Závogyán Judit a tehetséges fiatalok támogatásáról, Hajdu Tibor a diakónia és az esélyek összefüggéséről, Jónás Jánosné pedig a roma nők esélyteremtési lehetőségeiről beszélt. Bemutatkozott továbbá a Mozgáskorlátozottak Szarvasi Egyesülete és a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában működő Szivárvány Tehetségműhely is, akik stílszerűen a Luther c. darabjukból hoztak ízelítőt a hallhatóságnak.