Szarvason, a Városi Könyvtárban fejezte be útját az a konferencia, amely a történelem egyik legkiemelkedőbb korát tárgyalta. A kiegyezés, dualizmus, polgárosodás hármas egységen nyugvó rendezvénysorozat célja nem pusztán ismeretátadás és bővítés volt, hanem olyan üzeneteket is magában hordozott, amelyeknek ma is aktualitásuk lehet.
Babák Mihály köszöntőjében arról beszélt, hogy viszonylag kevés szó esik hazánknak arról az időszakáról, amikor Magyarország virágzott. Mindez Szarvason is lecsapódott. A településen akkoriban épült a bíróság, a fürdő, a gimnázium és több iskola is, emellett pedig folyamatosan fejlődött a gazdaság. A béke időszaka az első világháború kitöréséig tartott. Egyetértését fejezte ki a konferencia fő céljával, mely szerint fontos, hogy közelebbről ismerjük azt a kort, ami gyökeres változásokat indukált. Külön köszönetet mondott Závogyán Magdolnának, aki szívén viseli a település sorsát, és lehetősége szerint támogatja elképzeléseiket.
A kultúráért felelős helyettes államtitkár bevezetőjében elárulta, a rendezvény egyúttal egy mintaprojekt zárásaként is szolgál, melynek a gyökerei három évvel korábbra nyúlnak vissza. Akkoriban a kulturális államtitkárságon azon kezdtek el gondolkozni, hogy milyen stratégia mentén folytassák a munkájukat. Arra keresték a választ, hogy a kultúra hogyan tud hozzájárulni a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez. Utalt egy 1932-es beszédes számadatra. A háború utáni viszontagságos helyzet ellenére ugyanis az idő tájt a Kárpát-medencében 15500 civil szervezet működött. Szeretnék napjainkban is ezt a polgári életérzést visszahozni, vagyis azt a teremtő gondolkodásmódot, ami belülről jön, és független a gazdasági körülményektől.
Hangsúlyozta, több mint 12 éve sikeresen működnek együtt a Békés Megyei Levéltárral. Ez a projekt kizárólag Békés megyében valósul meg, fő céljuk azonban, hogy minél szélesebb rétegekhez juttassák el a kultúrát. Bíznak benne, hogy ők később nem csak aktív nézői, hanem aktív szereplői is lesznek annak.
Erdész Ádám, a MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója felidézte, a gondolat a tavalyi év elején születetett, és több irányban nőtte ki magát. Egyike ez az öt állomásból álló vándorkiállítás és konferencia, amely Mezőberény, Békéscsaba Gyomaendrőd Orosháza után Szarvason fejezte be az útját. Minden alkalmon a közönség egy országos, egy regionális, ill. egy lokális látószöget ismerhet meg, amelynek kíséretében egy 15 részből álló tárlat mutatja be a korszak legfontosabb történéseit. Emellett számos kiadvány is napvilágot látott, valamint egy képeskönyv kiadását is tervezik.
A rendezvényen Fónagy Zoltán, a MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a korszak városi középosztályának mindennapjaiba engedett betekintést. Bódán Zsolt a MNL Békés Megyei Levéltár, békési osztályvezetője a dualizmus kori egyletekről és körökről tájékoztatta a hallgatóságot, míg Boross Árpád Bence pedagógus a helyi civil társadalmi élet korabeli mozaikjait elevenítette fel.
– Felületesen szemlélve ezt az időszakot azt mondhatnánk, hogy különösebb politikai esemény nem történt Szarvason, de ha alaposabban szemügyre vesszük, kiderül, hogy mégis mennyire sokszínű és érdekes volt a helytörténetnek ez a fejezete. A század elején 25 ezren éltek itt, akiknek közel kétharmada agráriumból élt. Emellett jellemző volt egy kisbirtokos tulajdonnal rendelkező középréteg is, akik a leginkább befolyásolták az akkori társadalmat. S bár pezsgő kulturális élet folyt, nagyon sok munkával telt. A mindennapokat az ún. protestáns munkaetika határozta meg, vagyis azért éltek, hogy dolgozhassanak – árult el néhány meglepő tényt a helyi pedagógus abból az időből.
A rendezvény megtöltötte a könyvtár nagytermét. A résztvevők között nem csak a közélet és a helytörténet szereplői sorakoztak fel, hanem az oktatási intézmények pedagógusai és diáksága is megjelent.
