Hegedűs Éva
A fenti gondolatot dr. Futó Zoltán dékán fogalmazta meg, aki szerint a SZIE az agrár-és a gazdaságtudományok révén is érintett a logisztikában. Rámutatott, bár a logisztikai ismeretek önálló képzés formájában nem jelennek meg az intézményben, szervesen beépülnek az oktatási folyamatba.
– Ma már az agrárium elképzelhetetlen modern logisztikai háttér nélkül. Vannak kifejezetten érzékeny ágazatok, gondolok itt pl. a zöldségtermesztésnek vagy a gabonakereskedelemnek az ágazatára vagy az integrátorok szerepére, ahol nagyon jól kell koordinálni az input anyagok, vegyszerek útját. Azt gondolom, hogy a nálunk végzett hallgatók előbb-utóbb ilyen területen fognak elhelyezkedni, és a munkájuk része lesz, tehát kell, hogy korszerű logisztikai ismeretekkel rendelkezzenek – értéli az interdiszciplináris szakterület napjainkban betöltött szerepét.
Úgy véli, a jövő útját a logisztikai folyamatok korszerűsítése jelenti, ami a raktározás csökkentésével kiegészülve egy sokkal hatékonyabb gazdálkodást és versenyképes ágazatot tenne lehetővé. Ezt igazolja az folyamat is, ami a multinacionális vállalatok irányából a közép és kisvállalatok felé terjed, felismerve a logisztika gazdaságra gyakorolt hatását. Látni kell azt is, hogy a kelet és dél-alföldi régiók nem szerepelnek az élen a különféle gazdasági mutatókban. Ezen a logisztika segítségével lehetne javítani. Általa a legdrágábbnak számító input anyagot, a holt időt lehetne csökkenteni, ezáltal pedig csökkennének a költségek is, a bevétel pedig emelkedne.
A logisztika napjához kapcsolódó április 19-i konferencián dr. Bodnár Károly főiskolai tanár tájékoztatott, a logisztikai napját hét évvel ezelőtt a német logisztikai egyesület indította útjára. Célja, hogy a fiatalokat előtérbe helyezve népszerűsítse a tudományterületet. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága negyedik éve a Dél-Alföldön tartja az eseményt, első ízben a SZIE Tessedik Campusával közreműködve.
– Az életnek nincs olyan területe, ahol a logisztika valamilyen módon ne jelenne meg. Jelenti egyrészt a szervezést a gazdaságban, másik oldalról pedig a háttérben kemény szervezési feladatokat és informatikát takar. Ma a fiatalokat, ha el akarjuk készíteni bármely szakmában az életre, akkor erről beszélnünk kell – vélekedett az Agrár-és Gazdaságtudományi Kar tanára a témáról. Előadásában a nyúl termékpálya hazai kihívásairól adott átfogó képet.
A nap során a logisztikának számos részterülete megjelent: a termeléstől, a szállításon és a fuvarozáson keresztül az informatikával támogatott logisztikáig, valamint az automatizálásig. Határon túli résztvevőként a Bánáti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem részéről dr. Fehér Andrea adjunktus a logisztikai innováció és szabad zónák adta lehetőségekről beszélt a hallgatóságnak.
Mint elhangzott, a régió logisztikai tekintetben nincs lemaradva az ország többi régiójától, de kevesebb szó esik erről a területről. A mezőgazdaságban alkalmazott innovációk térhódításával azonban a jövőben új fejezet nyílik a logisztikában is. Aki ugyanis ma modern precíziós mezőgazdasággal szeretne foglalkozni, a logisztikában is mindenképp érintetté válik.
