A Piactérről indult a május 1-i ünnep előestéjén szokásos fáklyás felvonulás Békésszentandráson. Míg a tömeg gyülekezett, a régi Zetor-vontatta pótkocsin a szarvasi rezesek néhány tagja indulókat játszott.
A Békésszentandrás Önkormányzatának Gondozási Központja előtt az ott lakók és retro munkásruhába öltözött gondozóik várták a fáklyásokat. A nem is annyira csendélet címe ezúttal “A munkásosztály majálisa” volt. A központ dolgozói minden évben kitalálnak valami vidám koreográfiát, amivel várják a felvonulókat. Annak idején onnan jött az ötlet, emlékezett vissza Virág Sándorné, a központ vezetője, hogy amikor elkezdődtek a fáklyás felvonulások, még az elején egy alkalommal csikósok vezették fel a menetet, élén egy kiscsikóval, amit bevezettek a járdán a gondozási központ kapuján, mire minden ott lakó kijött.
Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy minden évben valamilyen módon kicsalják az időseket. Az ötlet bejött. Még mielőtt a fáklyás felvonulók elérték volna a gondozási központot, a beöltözött gondozók tettek egy kört az épületben, hogy azoknak is megmutassák magukat, akik nem jöttek ki, de bent senkit sem találtak, mindenki vagy az utcán, vagy a teraszon ücsörgött. Azóta hagyománnyá lett, hogy ilyenkor a fáklyás felvonulók megállnak, beszélgetnek egy kicsit, a gondozók meg kínálják őket.
Az idén régi ruhákat és munkásruhákat gyűjtöttek a házigondozottaktól, amikbe a férfiak nőnek, a nők férfinak öltöztek, így most a régi munkásosztályt jelenítették meg kellő vidámsággal.
– Minden évben kitalálunk valamit, hogy egy kicsit passzoljon is, élvezzük is, vidámságra is okot adjon – mondta a hentesnek öltözött Virág Sándorné. – Hogy valamilyen módon ragaszkodjunk a múlthoz, minden évben kitaláltunk valamit. Volt pattogatott kukorica, virsli, volt szörp. Most is jaffaszörpöt kínálunk, de a korábbi években régi májusi dalokat énekeltünk, illetve volt olyan, amikor a gyerekeink beöltöztek kisdobosnak és úttörőnek.
A gondozási központnál tett rövid megálló után a fáklyás menet a Körös partjára vonult, ahol már egy meggyújtásra váró máglya és egy díszítésre váró májusfa várta a szentandrásiakat. A máglya még az égéssegítőkkel történt biztatásra is takaréklángon égett, de legalább kitartott addig, amíg a májusfát feldíszítették a gyerekek.
