Hegedűs Éva
Évtizedekkel korábban a születés utáni protokollt az jelentette, hogy az újszülöttet azonnal elvették az édesanyától, és csak órákkal később találkozhattak újra. Mostanra kisebb-nagyobb változások már érzékelhetők ezen a területen: a legtöbb kórházban az első perceket az anya és gyermeke együtt tölthetik. Ez azonban a szakemberek egyre inkább összecsengő véleménye szerint még mindig távol esik az ideális állapottól, vagyis ennek az intervallumnak az első egy-két órára való kitolásától.
Az ún. aranyóra ugyanis szakértők véleménye szerint számos pozitív hatást magában hordoz: segíti a kötődés kialakítását, a méhlepény leválását és a szoptatás megkezdését is. Ezt a lehetőséget is szeretné minél több intézményben hozzáférhetővé tenni a Békés Születés(é)ért Támogatókör és a Másállapotot a szülészetben! mozgalom, akik a közelmúltban egy flashmobbal hívták fel a figyelmet az ügy fontosságára.
– Az anya és a gyermek egy egységet képez a várandóság kilenc hónapja alatt. S ez az egység a születéssel nem szűnik meg azonnal. Az átmeneti időszakot nevezzük aranyórának – teszi kézzelfoghatóvá mindenki számára ezeket a meghatározó perceket Rágyanszkyné Sáli Valéria, a kezdeményezés szarvasi résztvevője. – A baba megérkezik a biztonságot rejtő pocakból a külvilágra. Ilyenkor kizárólag az édesanyjára van szüksége, mert őt ismeri, ő jelenti számára a biztonságot. Vizsgálatok is azt támasztják alá, hogy azonnali elválasztáskor mérhető fiziológiai változások lépnek fel: ingadozik a testhőmérséklet és a vércukorszint,légzés, keringés, vérnyomás nem tud megfelelően stabilizádni. Ez a néhány óra tehát jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy minél biztonságosabb legyen az életkezdet.
Vali két gyermek édesanyjaként úgy látja, sok leendő anyuka nincs tisztában a lehetőségeivel, és egyszerűen csak „túl akar lenni” a szülésen. Fontos lenne azonban, hogy ne csak a születés előtti és utáni időszakot éljük meg csodaként, hanem a születés pillanataiban is megtapasztaljuk a boldogságot. Ebben nagy szerepe lehet az aranyórának, függetlenül attól, hogy valaki hüvelyi úton vagy császármetszéssel szül.
A baba számára az őt fizikailag és lelkileg megterhelő születés után a bőrkontaktus, a szülők megszokott hangja és a zavartalanul együtt töltött idő megnyugtató, az apa és anya számára pedig felejthetetlen pillanatokat jelent. Ilyenkor mind az édesanyákban, mind az édesapákban kimutatható az oxitocin, vagyis az ún. „szeretethormon” szintjének emelkedése, ami hozzájárul a korai kötődés kialakításához.
Véleménye szerint nagyon beszédes az mérési eredmény is, mely szerint szülés után az édesanya mellkasa 2 Celsius fokkal melegebb, mint teste többi része. Ez azt jelenti, a természet mindent jól kitalált. Éppen ezért érdemes az anya pocakjára helyezni az újszülöttet, és megvárni, amíg apránként egyedül kúszik fel a meleget nyújtó testrészre, és keresi meg a táplálékot jelentő anyatej forrását.
Rágyanszkyné Sáli Valéria azt mondja, természetesen ritkán előfordulhat, hogy alapos orvosi indok miatt az aranyóra mégsem lehet zavartalan.
– Később, sok munkával lehet a nehéz élményekből gyógyulni mind az anyának, mind a babának. Az azonban rendkívül fontos lenne, hogy minden anya és baba a lehető legjobb életkezdethez alapértelmezetten hozzájuthatna a békés megyei kórházakban is és természetesen az ország összes többi intézményében is.
A szervezetek most a Békés megyei kórházakkal együttműködve szeretnének szemléletbeli változást elérni. A rendezvényen moltonkendőket gyűjtöttek, amit anyák napja alkalmából a békéscsabai Dr. Réthy Pál Tagkórház Szülészeti Osztálya kapott meg. Bíznak benne, hogy a már megkezdődött párbeszéd hamarosan révbe ér, és a megyeszékhelyen is megtapasztalhatják az édesanyák az aranyóra előnyeit.
