Dr. Dani Dóra, a Szarvasi Járásbíróság elnöke 18 éve büntetőbíró. Az idei tanév utolsó napján a Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tornatermében tartott előadást a végzős diákoknak. Minden napunkat, de pillanatunkat is behálózzák a szabályok, amik többsége jogszabály. Miután mindennapjaink része az internet is, az sem egy jogmentes tér, arra is vonatkoznak a szabályok, jogszabályok. Azoknak, akik használják, ezeket be kell tartani. Hangsúlyozta, előadásának célja a jogkövető állampolgárokká nevelés, amit most az internet jelentette veszélyeken keresztül közelített meg.
– Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a felelőtlen internethasználattal kapcsolatban nagyon sok probléma merült fel. Egyrészt olyan fiatalok váltak olyan bűncselekmények áldozataivá, amiről ők sem gondolták volna, hogy ilyen környezetbe kerülnek, illetve sajnos azt is el kell mondanom, hogy a fiatal korosztály már az elkövetői minőségben is érintett – mondta előadásának bevezetéseként dr. Dani Dóra.
Néhány tanácsot adott a nyári online világban történő élettel kapcsolatban, mondván, ne csak azt ismerjék, milyen jogaik vannak, hanem a kötelezettségeikkel is tisztába legyenek, ugyanis magyar jogrendszer úgy működik, hogy a jog és a törvények ismeretének hiánya senkit nem mentesít a felelősség alól.
Előadásában kitért a jogsértésekre, amik leginkább előfordulnak az interneten, illetve arra, hogy hogyan tudják elkerülni azt, hogy áldozattá váljanak. Szólt az internetes és mobilos zaklatásokról, becsületsértésekről, a kirekesztéses cselekményekről, befeketítésekről. Ami egyszer felkerül az internetre, az gyakorlatilag eltávolíthatatlanul ott marad, hívta fel a hallgatóság figyelmét arra, hogy nagyon gondolják meg, mit közölnek magukról vagy másokról.
– Igenis fontolja meg, hogy mi az, amit leír, mert azzal ő felelősséget vállal a közölt dolgokért. Aki elkezdte ezt a folyamatot, nem gondol arra az, hogy egy közléssel nem csak egy jogsértést, hanem már bűncselekményt valósít meg, hiszen a használt kifejezésekkel, és a más becsületét csorbító kijelentéseket nagy nyilvánosság előtt közöl, ezzel megvalósítja a bűncselekményt.
A főszabály szerint a 14. életévét betöltött nem büntethető, – természetesen bizonyos esetekben, rablás, emberölés esetén már a 12. betöltött életév a határ – de már felelősségre vonható.
Becsületsértés és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás között vékony a mezsgye, mondta, és példával szemléltette.
– Mikor csúnyákat állítunk a barátnőnkről, az negatív tartalmú kifejezéseket jelent, becsületsértést valósít meg. Ha valakiről konkrét tényeket állít valakiről, pl. lopott a boltban, és kiteszem a Facebookra, akkor már a rágalmazás bűncselekményét valósítja meg.
“Várjuk meg, míg elmúlik a dühünk!”, javasolta.
Mások személyes adatainak a közzététele – ide tartozik a fénykép és a videó is, nem csak azok, amik kínos, megalázó helyzetben mutatja a másikat, hanem az egyszerű fotó is a legjobb barátnőről jogszabályba ütközik ha annak beleegyezése nélkül történt, de arra is érdemes figyelni, hogy magunkról milyen képet továbbítunk, posztolunk, hiszen azok a mai képszerkesztőkkel pillanatok alatt átalakíthatók.
Befejezésül érintette az internetes vásárlások veszélyeit, majd egy, a közelmúltban történt tragédia kapcsán kitért a fülhallgató közlekedésben való használatának veszélyeire, valamint arra, hogy sokan nincsenek tudatában annak, hogy kerékpáron is járművezetőnek minősülnek, azaz a kerékpáron való mobilhasználat büntethető (de még a kézben tartása is).
