A Jobbik szerint még mindig nem történt előrelépés bűzügyben

– Ez a város tökéletes lenyomata Magyarországnak, ahol a megfelelő anyagi háttérrel rendelkezők mindent megtehetnek – ezzel az éles kritikával kezdte július 5-i sajtótájékoztatóját Pálinkás Tamás. – Valóban gyönyörű településünk van, benne egy szép Vízi Színházzal, de az egyik szállásfoglaló oldalon már kezdenek megjelenni a negatív hírek is – konkretizálta a kialakult helyzetet.

A Jobbik helyi elnöke kifejtette, a térségbe érkezők részéről napvilágot látott olyan vélemény is, amelyben a településen terjengő bűzt tették szóvá. Így véli, a rossz hír futótűzként terjed, és félő, hogy hamarosan a turizmust is negatívan fogja befolyásolni. Úgy érzékeli, hogy bár mindenki sejti, melyik cég a bűz forrása, mégsem történik az ügyben kézzelfogható előrelépés.

– Értem én, hogy nagyon sok munkahely kapcsolódik ehhez a céghez, de hát könyörgöm, tartsuk már be a törvényt! Vagy csak nekünk, kisembereknek kell betartani, a nagyoknak, a gazdagoknak, a hatalmasoknak nem? – intézte megválaszolatlan kérdéseit az illetékesekhez.

Érintett egy ugyancsak mindenki számára közismert Vasút utcai ingatlant is, amely köztudottan rendkívül elhanyagolt állapotban van, a közterület felügyelők mégsem tesznek semmit. Véleménye szerint meg kell büntetni azt, aki nem tartja be a közösségi együttélés szabályait. Máskülönben, ha mindenki azt csinálhat, amit akar, nem érti, miért van szükség közterület felügyelőkre.

Legvégül az óriási méhpusztulásról tett említést, amelynek következményeként napraforgó méz idén gyakorlatilag nem lesz. Méhészként összefüggést vélelmez a sajnálatos eset és a helyi két nagy vetőmagfeldolgozó üzem között. Igaz ugyan, hogy május 1-jével betiltották a neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket, eseti engedéllyel mégis használhatóak. Arra kérte ezért az érintetteket, hogy népegészségügyi és jövedelmezőségi okokat szem előtt tartva ne vessenek ilyen szereket.

Gajdos Attila önkormányzati képviselő visszatérő témaként érintette a nagy port kiváltó bűzügyet is. Továbbra is kitart amellett, hogy „kiabálni” kell ahhoz, hogy legyen visszhangja valaminek. Emellett indítványozta, hogy a hatóságok tárják a nyilvánosság elé a cég nevét a megfelelő társadalmi nyomás elérése érdekében.

Szólt a májusi ülésen tárgyalt rendőrségi beszámolóról is, amit nem fogadott el. Döntését a droghelyzettel magyarázta, ill. azzal, hogy a tavalyi évben nem volt lezárt ügy a Szarvasi Rendőrkapitányság illetékességi területén.

A Tessedik-tanya állapotával kapcsolatosan annyit jegyzett meg, hogy szégyenfoltja ennek a városnak, egyben a magyar államot is jól tükrözi. Azt látja ugyanis, hogy bár a Várba költözésre országosan több milliárd Ft-ot költenek, a végekkel egyáltalán nem foglalkoznak.

Nem támogatta a Szarvasi Általános Informatika Kft. hálózatának értékesítését sem. Tájékoztatott, bár eredetileg az árbevétel csak jövedelemtermelő beruházásra fordítható, a szándék bármikor módosítható. Véleménye szerint a városvezetés már előre eltervezte, mire költi az így befolyt összeget: valószínűleg a fejlesztések megnövekedett kivitelezési költségét fogja fedezni. Hasonlóan vélekedett azzal kapcsolatban is, hogy a céghez kerül át az önkormányzati műsorok készítése. Személy szerint nagyon elégedett volt a Körös Televízió munkájával, és úgy hiszi, „személyes kis bosszú” áll a háttérben.

Keményen fogalmazott az EFOP-projektekre vonatkozóan is. Alapvetően pénzkidobásnak tekinti őket, amelyek keretében több tíz millió Ft-ot nyernek budapesti cégek, eladva a „nagy semmit”. Mindazonáltal sok esetben alapvető fejlesztésekre, köztük út-és járdafelújításra nincs pénz.

Örömét fejezte ki két megvalósult javaslatával kapcsolatban. Egyike ezeknek a rezidensi ösztöndíj program, amelyet már korábban kellett volna meglépni, a másik pedig a 25%-os lakossági önerővel kidolgozott belterületi útépítési program. Ennek kiegészítéseként elmondta, sokkal többet kell költeni az utakra, mert nagyon rossz állapotban vannak, és ígérte, mindent meg is fog tenni ennek érdekében.