Babák Z
Országszerte 260 helyszínen 2652 különféle programmal várták a kutatók éjszakája szerevezői a tudományos pálya iránt érdeklődőket pénteken. Valószínűleg nincs még egy olyan város, ahol a kutatók éjszakáján öt intézmény, köztük két kutatóintézet, a Haltenyésztési Kutatóintézet, az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet, két egyetemi kar, a Szent István Egyetem Tessedik Campusa és a Szent István Egyetem Tájépítészeti Kara, azaz a Szarvasi Arborétum, és a Városi Könyvtár szervez programokat figyelemfelkeltő célzattal. Talán Szarvas ebben is más, mint a hasonló települések.
A 10. jubileumi alkalomra igyekeztek úgy készülni mind a Haltenyésztési Kutatóintézet, mind az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet munkatársai, ahogy egy kerek évfordulóra kell, 15 helyszínen fogadták a hozzájuk kilátogatókat. A többsége már ismerős lehetett a rendszeres látogatóknak a korábbi évekből, de amiben egy halgazdasághoz kapcsolódó feladatokat kellett megoldani értékes ajándékokért cserébe, újdonság volt.
Átlagban háromszázan szoktak érkezni, de az idén 380-an jelentkeztek be, jellemzően a békésszentandrási, csabacsűdi és szarvasi iskolákból, de elmaradhatatlanok a csongrádi gimisek is, tudtuk meg a főszervezőtől, Bozánné Békefi Emesétől.
Az intézeti könyvtár mögött az új ÖVKI régi rizsesei rizsből, rizslisztből, rizstejből készült ételeket kóstolhattak, illetve drónos bemutatókat tartottak. A HAKI-sok halat boncoltak, a tavi helyszíneken dobóhálós halászatot, az immunológiai laborban halvérvizsgálat, a környezetanalitikai központban pedig kémiai eszközöket ismerhettek meg és kísérletezhettek az érdeklődők, a 600 literes akváriumokban különböző halfajokat tekinthettek meg, vízökológiai bemutatón vehettek részt, aminek keretén belül mikroszkópon keresztül megfigyelhették a vízi élővilág apró rejtelmeit.
Az egyik legnagyobb figyelmet az ÖVKI egyik drónja kapta. Ezt Túri Norbert, az ÖVKI tudományos segédmunkatársa mutatta be.
– Vízgazdálkodási feladatoknál használjuk, mint például a belvíz okozta károk felmérésénél, illetve belvízzel elöntött területek lehatárolását jelenti, illetve a meliorált területek vizsgálatához készítenek felvételeket, aminek során a talajcsövezett területek detektálását célozza meg. A növénykísérleti kutatások inkább a növényi stresszek, az abiotikus, illetve biotikus stresszek vizsgálatát célozzák – tájékoztatott Túri Norbert.
A biotikus a vírusok valamint organizmusok okozta károk a növényi állományban, az abiotikus stressz pedig a túl magas vagy alacsony hőmérséklet, vagy vízzel való túlzott ellátottság vagy éppen a légköri, vagy talaj aszály az, amit ki tudnak mutatni, magyarázta.
Mindkettőt foltszerűen ki tudják mutatni. A kiértékelés is teljesen automatizáltan történik, egy térinformatikai szoftverben, amiben a klorofiltartalom alapján készít egy olyan térképet, amin látszik, hogy mely területek egészségesek, melyikek érintettek valamilyen stressz által.
Példaként említette, hogy egy energiafűzzel folyó kísérletet, aminek során monitorozzák a fejlődés során bekövetkező magasságváltozásokat, amit eddig mérőléces technikával, terepi bejárással végeztek, most már egy háromdimenziós pontfelhő segítségével értékelik ki a négyhektáros területet, amivel centi pontosan meg tudják mondani a magasságukat. Ha valahol alacsonyabb a többiéhez képest a növény, akkor talajmintát vesznek, hogy feltárják az állományritkulás, vagy a lassabb fejlődés okát.
A Szent István Egyetem nagyelőadójában ottjártunkkor Pék Tibor a változó klímáról, majd Takács Árpád kormánymegbízott a Békés megyei veszélyes üzemekről tartott előadást.
