Elsőként Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szólt a megjelentekhez az Evangélikus Újtemplomban szombat délelőtt, amikor Zahorecz Pált iktatták be lelkészi hivatalába. A nemrég megválasztott püspök visszaemlékezésében első, nagy tömeg előtt tett megnyilatkozására emlékezett vissza.
– 33 évvel ezelőtt ebben az egyházközségben összeszorult szívvel álltam ide, az oltár elé hogy néhány gondolatot mondjak Isten igéjéről. Tudtam, hogy el kell mondanom, tudtam, hogy szívembe van már rekesztve, és nem tarthatom ott tovább, de nagyon nehéz volt kamaszként, gimnazistaként a gyülekezet előtt megnyitni a számat, és emlékszem, minél közelebb értem – egészen a hátsó padból indultam előre – minél közelebb értem az oltárhoz, és éreztem, hogy jön a pillanat, annál inkább kiszáradt a szám és hevesebben dobogott a szívem, éreztem, ahogy elpirulok és rendkívüli zavarban voltam – ment vissza egy krisztusi kornyit életében Kondor Péter.
Felelevenítette az akkori napi igét, ami így szólt: Neki növekednie kell, nekem pedig alászállnom. Igehirdetésében a kemény, határozott, tiszta szívű Keresztelő János példáján keresztül vezette le az alázat fogalmát.
Őt követően Lázár Zsolt, a Nyugat–Békési Evangélikus Egyházmegye esperese iktatta be Zahorecz Pált a Szarvas Újtemplomi Evangélikus Gyülekezet lelkészi hivatalába.
– Gondjaidra bízom a Szarvas Újtemplomi Evangélikus Gyülekezetet, hogy pásztorold az Úr Jézus Krisztus népét, ne kényszeredetten, hanem örömest, ne haszonlesésből, hanem odaadóan, ne uralkodjál a reád bízottakon, hanem légy a gyülekezet példaképe – mondta, majd a gyülekezet gondjaira és szeretetére bízta Zahorecz Pált.
A lelkészkollégák áldása után Zahorecz Pál a szószékről szólt a tiszteletére megjelentekhez. Az új lelkész egyből megvillantotta már ismert humorát.
Minden változik. A lényeg nem!
Ez a Yo az elmúló években.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Nekem örökké rap csorog véremben.
Az Animal Cannibals eme refrénjére fűzte fel gondolatait, aminek során a változó világtól, a rohanó időtől, a karácsonyi csokinyúltól és a húsvéti karácsonyfától eljutott Jézus Krisztus, a szeretet és a fontos dolgok állandóságáig, majd visszakanyarodott ahhoz, hogy mi a jó az elmúló évek változásaiban.