Hegedűs Éva
Valastyán Balázs történész ötletéből indult az a helytörténeti előadássorozat, amelynek első állomására november 13-án került sor. Célja, hogy szarvasi kutatók, pedagógusok számoljanak be saját témáikról, és az utóbbi időszakban napvilágra került legfrissebb adatokat is megosszák az érdeklődőkkel. Kedden Szarka József, a Tessedik Sámuel Múzeum régésze egy 15. századig vezető időutazásra invitálta a hallgatóságot. Előadása középpontjában a Muronyi Vér család állt, akik néhány évtizeden keresztül a terület egyeduralkodói voltak.
– Áttekintve Szarvas történtét úgy tűnik, hogy lehet még újat mondani a középkorról, amiről egyébként nagyon kevés adat maradt fenn. Akadnak azért olyanok, amelyeket sem Zsilinszky, sem Neumann, sem Madai nem használt, és nem jelentek meg a talán legteljesebb feldolgozásban, a régészeti topográfia kötetben sem. Jankovich B. Dénes összegyűjtötte a középkori okleveleket, de ahhoz képest is szerencsére lehet újdonságokról beszámolni – árulta el a fejleményekről a szakember.
Muronyi Vér Andrással kapcsolatban elmondta, a főúr életével először Karácsonyi János foglalkozott Békés vármegye monográfiájában. Néhány oldalban foglalta össze a Muronyi Vér, később pedig Köröstarcsai Vér család történetét, mivel a 19. század végi, 20. század eleji kutatási, adatgyűjtési körülmények ezt tették lehetővé. Mára a középkorról fennmaradt teljes okleveles anyagot digitalizálták, és fényképes formában az interneten keresztül hozzáférhetővé tették. Ennek ellenére komoly kutatómunkát igényel ennek az időszaknak a feltárása, de mindinkább megerősítést nyer, hogy az oklevelek még hordoznak magukban érdekességeket.
Erről az időszakról szólva kifejtette, Szarvas akkoriban nem volt túlságosan meghatározó település. Jelentőséget az adta, hogy átkelőhelyként szolgált, de például a szomszédos Békésszentandrás a Hunyadiak uradalmi birtokaként sokkal figyelemreméltóbb volt. A Muronyi Vér család valószínűleg először zálogjogon szerezte meg Szarvas egynegyedét az Ábrahámfy-családtól, 1491-ben pedig a teljes birtokjog az övé lett. A két család között állandó hatalmi villongások voltak, aminek 1507-ben az ifjabb Vér András és egy Ábrahámfy leszármazott közötti házasság vetett véget.
Mint elhangzott, a Muronyi család alapvetően egy néhány portás jobbágytelkes család volt, amely a felemelkedését részben annak köszönhette, hogy értelmiségek kerültek ki közülük, akik a regionális nagyurak szolgálatába álltak. Később Vér Andrást Szilágyi Erzsébet taníttatja, és dónáti, szentadrási és debreceni ispánként látott el szolgálatot. Ezáltal az ország vezető nemesei közé került, és több tucat birtok urává vált. Fia később Lajos főherceg főétekfogó mesterévé vált. Címeradományt kapott, aminek köszönhetően fennmaradt egy ábrázolás is róla. Ez a címer lett a leszármazottjuk, a köröstarcsai Vér család címere is, így tőlük további 6-7 hasonló címer maradt fenn, más-más korhű viseletben.
Az intézmény idén még további két elődadást tervez. Legközelebb november 21-én 17 órakor Valastyán Balázs avatja be a hallgatóságot az 1941-44 közötti földbirtok-és telepítéspolitikába a visszacsatolt Bácskában.
