Két konferenciával is kapcsolódott a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara a magyar tudomány ünnepéhez. November 13-án „Mester és tanítványa” címmel a hátrányos helyzetű tanulók tanodai felzárkóztatási módszerei kerültek előtérbe. A rendezvényen bemutatták a hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását célzó egyéni fejlesztő tevékenységeket, melyek a Csodaszarvas Tanoda program által valósultak meg Szarvason.
Egy nappal később egy barátságos vetélkedővel egybekötött konferenciára várták az érdeklődőket. A kétnapos rendezvény egybeesett a magyar szórvány napjával is, amelyet az országgyűlés 2015-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésére és halálára emlékezve a nyilvánított emléknappá azzal a szándékkal, hogy előtérbe kerüljön a szórványban élők kultúrájának, mindennapjainak bemutatása.
A Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara saját szakterületéből merítkezve hívta fel a figyelmet a határon túli magyarokra. Ebből az alkalomból négy határon túli magyar felsőoktatási intézményt, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának oktatóit és hallgatóit is vendégül látták. A téma ezúttal „Hazám, szülőföldem” címmel I. Mátyás élete, történelmi tettei, továbbá a hozzá fűződő irodalmi, zenei és művészeti értékek voltak.
A rendezvény nyitányaként a kar hallgatói Mátyás király legendássá volt jócselekedeteiből elevenítették fel a híres budai kutyavásárról szólót, majd dr. Lipcsei Imre dékán köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, a kezdeményezést tavaly indították útjára, amikor gyökereikre két nagy elődön, Arany Jánoson és Kodály Zoltánon keresztül emlékeztek. Tolmácsolta dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök üdvözletét is, aki a konferenciával párhuzamosan a parlamentben épp Mátyás királyról tartott előadást. Átadta továbbá dr. Kozma Gábor rektor jókívánságait is, aki egy új képzésre irányuló előkészítő munka miatt nem tudott személyesen jelen lenni.
Babák Mihály polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy mindig is irigykedve tekintett Mátyás királyra, amiért kellő határozottsággal és bölcsességgel tudott igazságot tenni. Hangsúlyozta, Szarvas a történelmi Magyarország mértani közepén fekszik, ezért különösen oda kell figyelnie a határon túl rekedt honfitársakra. Köszönetet mondott ezért a missziójáért a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának. Úgy érzi, ez a téma az elmúlt fél évszázadban háttérbe szorult, vagyis bőségesen van mit bepótolni.
– Mindenki büszke arra, hogy hol született és minek született. Az embernek valakihez tartoznia kell, hisz nem fölöslegesen jött a világra. Aki magyarnak vallja magát, annak is kell maradnia. Nagy baj, hogy az asszimiláció olyan erős, hogy nem könnyű egy olyan országban élni, ahol a többség más nemzetiségű, más országot képvisel – fejtette ki álláspontját a határon túli magyarsággal kapcsolatban.
Gaál Roland, a Szarvasi Járási Hivatal vezetője Mátyás királyt olyan uralkodónak nevezte, aki ma is összeköti a népeket, kultúrákat, egykor pedig élen járt békében és csatában is, nem utolsó sorban a névnyelv szerint igazságos volt. Meglátása szerint ő volt az első uralkodó, aki képes volt a kárpát-medencei népeket ereikben és érzelmeikben egyesíteni. A nép szeretete mondákba foglalta a nevét, amelyek ma is útravalóul szolgálnak.
A konferencia első napján bemutatkoztak a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző karról, a Partiumi Keresztény Egyetemről, a felvidéki Selye János Egyetemről, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláról és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karáról érkezett vendégek, látványos színpadi produkciókkal kísérve.
November 15-én Fodor György magyar nyelv és irodalom szakos tanár, finnugor nyelvész „Pajzán tollforgatás Mátyás udvarában” címmel tartott előadást, Hajdu Zoltán János pedig a fekete seregről osztott meg érdekes adalékokat a hallgatósággal. A délelőttöt játékos vetélkedő színesítette, zárásként pedig a résztvevők koszorúkat helyeztek el a történelmi Magyarország emlékműnél.
