Az elkövetkező időszak legfontosabb jogszabályi változásait, aktualitásait tárgyalják azok a regionális polgármesteri fórumok, amelyeket évente tart az önkormányzatok legnagyobb érdekképviseleti szerve. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) négy-négy megyét tömörítve szervezi ezeket a találkozókat, átlagosan 120-150 polgármester részvételével. Az idei utolsó állomásra november 20-21-én került sor Szarvason, a Liget Wellness és Konferencia Hotelben.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke kifejtette, több blokkban kerülnek terítékre a legfontosabb kérdések. Elsőként a Magyar Falu Programról tartanak tájékoztatót. Ezzel kapcsolatosan a szervezet már nyáron elkészített egy anyagot, amely azt járja körbe, hogyan lehetne 10-15 év leforgása alatt a falvakat helyzetbe hozni.
– Miniszterelnök úr, látva azt, hogy vészesen fogy a települések lélekszáma, lépéseket tett. Az ugyanis jól látszik, hogy mi a vándorlás iránya, s ez összefügg a gazdasági potenciállal is. A HVG legutóbbi adatai szerint Somogy megyében pl. egyetlen cég van, amely pozitív eredményességről számol be, és benne van a TOP 500-ban. Ez a földgázszállító, ami Siófokon működik. Más nincs. Ez igaz Tolnára, Zalára, Nógrádban egy sincs, a fővárosban pedig 242. A fiatalokat 2862 településen nem tudjuk megtartani. Ennek az ellensúlyozására jött létre a Magyar Falu Program, aminek a folytatását remélhetőleg a Magyar Kisváros Program jelenti – vezette be az előadást.
Beleznay Tamás, a Miniszterelnökség Modern Városok és Falvak Fejlesztésének Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság főosztályvezető-helyettese elmondta, a Magyar Falu Programot a kormány október 10-én első olvasatra elfogadta. A programmal kapcsolatos pályázati kiírás 2019-ben lesz elérhető. A tervezetnek négy fő pontja és számos alprogramja van. A legfontosabbak a lakhatás, a közlekedés, a közszolgáltatások és a helyi identitás.
A kétnapos fórumon szóba kerültek a szociális ügyek és az önkormányzatok jövőbeni lehetőségei, illetve érintették a Családok éve kapcsán végbement intézkedéseket is. A szerdai napon a közművek, a hulladékgazdálkodás és az ASP rendszer bevezetése kapta a fő hangsúlyt.
– Ha én lennék a pénzügyminiszter, és ránéznék a makrotáblákra, akkor azt mondanám, hogy tökéletesen rendben vagyunk. Minimális hitelállománya van az önkormányzati szektornak, nagyságrendileg 55-60 milliárd, ebből több mint a fele a fővárosé. Emellett 260 milliárd Ft betétállománnyal rendelkezik, a feladatait pedig ellátja. Ha bentebb megyünk, azt látjuk, hogy 350 önkormányzat szedi be a helyi adók 75-80%-át, ami azt jelenti, vagyis hogy mindössze ennyien képesek az „önkormányzásra”. A többiek csak az állami támogatásra számítanak. Folyamatosan balanszíroznak a szociális ellátás, a hivatalfinanszírozás és a közfeladatok finanszírozása között – tárta fel a jéghegy csúcsa alatt rejtőző anomáliákat.
Úgy látja, az elkövetkező néhány évet rá kell szánni a pénzügyi korrekciókra, mert ha ez nem történek meg, az önkormányzati szektor veszteségessé válik.
A várost Hodálik Pál alpolgármester képviselte, aki előadásában bemutatatta a település épített és természeti szépségeit, valamint kitért a legfontosabb cégekre is.
– Hét önkormányzati szövetség működik ma Magyarországon, de igazából a TÖOSZ az, amelyik a legtöbb települést tömöríti, önálló munkaszervezettel és programokkal rendelkezik. Emellett nemzetközi projektekben is részt vesz, amibe mi is be tudunk kapcsolódni – taglalta a tagság előnyeit a város második embere, aki az elnökségben kulturális tanácsnokként közreműködik. – Ott első kézből kapjuk az információkat, hiszen ott mindig olyan napirendeket tárgyalunk, amelyek az önkormányzatok életében aktuálisak.
A TÖOSZ már harmadik alkalommal választotta Szarvast találkozója székhelyéül, s előreláthatólag jövőre is visszatérnek.
