Hegedűs Éva
A településsé nyilvánítás 94. évfordulójára emlékeztek Csabacsűdön november 22-én, ünnepi testületi ülés keretében. Molnár József polgármester beszédében végigtekintett a nagyközség múltján. Mint elhangzott, egy 1456-es oklevél Hunyadi János birtokaként említi az akkori falut, ami a török pusztításáig népesnek volt mondható. Az újratelepítés után Csabacsűd puszta a szentandrási uradalom része lett, emiatt együtt alakult a történelmük is. A tanyákon elő gazdák kezdeményezésére végül 1924-ben szakadt el tőle, s ekkortól kezdődött Csabacsűd önálló történelme is.
A “Magyar mintafaluként” felépülő település kiteljesedést a második világháború akadályozta meg. A községet 1944 októberében érték el a németeket kiszorító szovjet csapatok. Ezt követően Csabacsűd is a szocialista fejlődés útját “választotta”. Az 1946-47-es lakosságcsere során sok család kitelepült az akkori Csehszlovákiába, s helyükbe felvidéki magyar családok költöztek.
A rendszerváltás újabb nagy változásokat hozott. A TSZ magánkézbe került, földjein ma már kistermelők és mezőgazdasági vállalkozók gazdálkodnak. Az infrastruktúra a gázhálózat kiépítésével, a telefonhálózat fejlesztésével és kerékpárút építésével gyarapodott. Az önkormányzat ma finanszírozza a művelődési ház, a könyvtár működését, napköziotthonos konyhát tart fenn, valamint Örménykút községgel közös önkormányzati fenntartásban működteti a Hársliget Óvodát. Emellett számos beruházás jelzi, hogy képviselő-testület elkötelezte magát a fejlődés mellett. Néhány éve befejeződött a szennyvízberuházás, amely a belterület közel felét érintette, a közelmúltban pedig megújult a községháza, a könyvtár, az iskola épülete, továbbá több útépítés is történt.
– Az elmúlt 94 év során felbecsülhetetlen azon dolgos emberek száma, akik munkájukkal részesei voltak településünk fejlődésének, felbecsülhetetlen azon érték, melyet elődeink és kortársaink létrehoztak, tettek Csabacsűd nagyközség fejlesztése érdekében. Engedjék meg, hogy minden jó szándékú ember munkáját tisztelettel megköszönjem – fejezte ki háláját a település első embere.
Az ülésen két elismerést is kiosztottak. Posztumusz díszpolgári címet adományoztak Sindely Pál matematika-földrajz szakos pedagógusnak, aki életében mindvégig szorosan kötődött szülőfalujához. Az itt élőket két kötettel is megajándékozta. Először 2014-ben, önálló településsé nyilvánításának 90. évfordulóján, amikor Csabacsűd története és népélete címmel megjelent az első helytörténeti monográfia, folytatása pedig tavaly, halála előtt néhány héttel látott napvilágot.
– Kettős érzés van bennem. Nagyon boldog vagyok, hogy a csabacsűdi önkormányzat megadta ezt a gyönyörű elismerést, ugyanakkor fáj a szívem, hogy most nem ő állhat itt helyettem. Tudom, hogy lélekben velünk van – köszönte meg elérzékenyülve a díjat Sindely Pálné, aki 47 éven keresztül volt társa jóban-rosszban. – Csodával határos módon lett kész a második kötet, és nagy elégedettséget érzett, amikor elhozta neki polgármester úr. Soha nem volt keserűség benne, mindig csak derű, mert nagyon szerette az itt élő embereket.
Csabacsűdért Kitüntető Emlékplakettet a Szülők a Csabacsűdi Gyermekekért Egyesület érdemelt ki, amely hosszú évek óta segíti a településen élő gyermekeket. Támogatásuk számos formában megnyilvánul: kirándulások, tárgyjutalmak, anyagi juttatások, fellépések, óvodai és iskolai háttérmunkák is részei sokoldalú tevékenységi körüknek, szervezőmunkájuk leglátványosabb momentuma pedig a nagyszabású gyereknap.
– Nagyon vigyázunk minden fillére. Megőrizzük a megmaradt ajándéktárgyakat és minden apróságot, hogy a következő évben is minél több gyereknek tudjunk örömet szerezni. Nagyon sok munkánk van pl. a gyereknapban, de megéri, amikor azt látjuk, hogy kicsik és nagyok egyaránt jól érzik magukat – engedett bepillantást a maroknyi lelkes csapat életébe Pusztainé Tusjak Tünde elnök.
A rendezvény végén a részvevők megkoszorúzták az alapító atyák emlékére emelt kopjafát, majd átvonultak az Eötvös József Művelődési Házba egy közös megvendégelésre.
