Óvatos becslések szerint félezer mézeskalácsnál idén sem adta alább a Mozgáskorlátozottak Szarvasi Egyesülete. A tagok már nem igazán tudnak visszaemlékezni arra az évre, amikor először gyúrták, formázták, sütötték és díszítették az ünnep elmaradhatatlan kellékét. Idén december 6-át jelölték ki a maratoni elfoglaltságra, ami reggel nyolctól egészen késő délutánig tartott.
Feifrik Sándorné, a civil szervezet titkára elmondta, a receptet Uhljar Mátyásnétól, azaz „Mézes Margótól” kapták, aki a délelőtt során figyelemmel kísérte a munkafolyamatot is. A tésztagyúrást neki köszönhetően megspórolták, mivel azt előző nap otthon elkészítette. Ennek leginkább az volt az oka, hogy a jól bevált recept szerint a tésztát egy napig szobahőmérsékleten pihentetni kell, s csak azután érdemes hozzáfogni a fennmaradó munkálatokhoz. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy csak ezt követően jön a mézeskalácskészítés oroszlánrésze, hiszen a cukormázzal történő díszítés veszi igénybe a leghosszabb időt. Öt adag esetében pedig könnyen belátható, hogy a türelmét senkinek sem szabadott aznap reggel otthon hagynia.
A déli órákban már valamennyi mézeskalács kisült, s az asztalon szabályos rendben sorakoztak. Sokan talán megijedtek volna a végtelen mézeskalács tengert látva, de a maroknyi csapat csak annyival kommentálta, hogy ezt a napot erre szánták.
– Ilyenkor együtt szoktunk lenni, s nyugdíjasként egy kicsit hangolódom a karácsonyra. Egy kicsit beszélgetünk is, s közben jár a kezünk. Jó adni, s ezt itt érzem igazán – mondja Kupecz Sándorné, miközben egy újabb csillagmintának rajzolja meg a körvonalát.
Zsuzsika szerencsésnek mondhatja magát, mivel a gyermekei Szarvason élnek, ezért minden hétvégén összejön a család. Öt unokájával is rendszeresen tartja a kapcsolatot, akik közül a legkisebb is már 11 éves, így a karácsonyi varázs mindinkább új értelmet nyer a számukra. Ennek ellenére szorgosan készül az ünnepekre, amikor igazi nagymamához mérten bejglivel és halászlével kedveskedik szeretteinek.
A szorgos asszonyok egymás után rakták a tálcára az elkészült mézeskalácsokat. S bár mindenki műkedvelőken számított ezen a téren, egyikük sem elégedett félmunkával. Fejüket csóválták, amikor egy-egy vonal vastagabbra sikerült, vagy mikor a cukormázdíszítés nem tökéletesen tükrözte a mézeskalácsfigura formáját. Csak akkor nyugodtak meg kissé, amikor kóstoláskor valaki elégedetten harapott az omlós karácsonyi süteménybe.
A több száz adag mézeskalács a december 15-i jótékonysági vásárt fogja szolgálni. Egy része megvásárolható lesz, a fennmaradó mennyiséget pedig tombolára ajánlják fel, ill. a betérő vendégek is kapnak belőle egy-egy darabot.
