Készülődés: Épül az udvari kis Betlehem! A Gyakorló múzeum felőli bejáratánál, a mézeskalács füzér alatt az immár hagyományos élőkép ma már nem csak egy-két szereplőt, hanem az egész betlehemi történetet mutatja majd!
Szinte varázsütésre, néhány perc alatt megtelik az udvar. A kicsiket alig lehet elcipelni a báránykák karámjától. A tanító néni még megengedi az elsősöknek: – Kukkantsátok meg őket, de utána gyertek a helyetekre!
Felcseng egy gyermekhang. A kórus még csak halkan szól, majd egyre többen énekelnek. Intézményünk pedagógusai is, a gyerekek mögött.
Hodálik Pál Szarvas Város Alpolgármestere az adventi koszorú gyertyáiról mond egy szép mesét. Meggyullad a harmadik gyertya.
Újra szól a „Szív hangjai” kórusunk éneke, de a dal végére csatlakoznak hozzá a gyerekek, felnőttek: ovisok, iskolások, óvónők, tanítók, tanárok, és bizony: a szülők is! Együtt zeng a dal immár hangosan, bátran, szívet melengetően. Beleborzongok. Véget ér a dal, s mi csak állunk… „Még!” mondanám, mint a kicsi gyermek, aki újra és újra át akarja élni a játék örömét anyja ölében.
Emeljük fel hát újra szívünket.
Legyünk tanúi Krisztus megváltó szeretetének: jó szóval, jó példával, jó neveléssel, a rászorultak testi-lelki segítésével, a szomorkodók vigasztalásával – vagy akár csak egy szép dallal, amit kicsik, nagyok együtt tudunk énekelni Jézus születését várva, – karácsony küszöbén, – itt az adventben.
Gyekiczki Istvánné