Menu
in ,

Az első év margójára: Egy óra alatt mindig kiürül az ételdoboz

Több mint egy éve, 2017. október 22-én került ki a Vajda Péter utca 7. szám alá az Enni adok – Enni kapok elnevezésű doboz. A falra felszerelt, nyitható edényzet azon egyszerű, kissé idealista elképzelésen alapszik, hogy mindig lesznek segíteni akarók, illetve olyan rászorulók, akik betartják a doboz egyetlen írott-íratlan szabályát: háromnál több ételt egyszerre nem szabad kivenni. Talán éppen emiatt sokan kétkedve tekintettek a Re-formáló Egyesület kezdeményezésére, amelyhez országos szinten elsők között csatlakozott Szarvas.

– Nagy volt a lelkesedés az elején. Sokkal többen voltunk, mint most, de szerencsére a 8-10 fős keménymag megmaradt – összegezte a tapasztalatokat a Körös Televízió stúdiójában Bartus Beatrix, az önkéntes csapat egyik tagja. – Ennek valószínűleg az az oka, hogy senki sem tudta előre, mivel fog járni. A segíteni vágyás sok emberben ott van ugyan, de amikor ez már a napi rutin részét képezi, akkor derül ki igazán, mennyi időt emészt fel. Volt, akinek nem fért bele a munkarendjébe, s akadt olyan is, aki egyszerűen időközben elfáradt.

A részletekről szólva elmondta, a „naposokra” általában heti egy nap jut, de néha az is előfordul, hogy egy hét kimarad. A bevált rutin szerint a reggeli órákban az önkéntes összegyűjti az előző napról megmaradt péksüteményeket a támogatóktól – az Albán pékség, a Cipó Kft. és a Cupcake Kft. -, kisebb adagokra osztja őket, majd juttat belőlük a dobozba és a Tessedik utca 24. szám alá is. Ez utóbbi intézkedésre azért volt szükség, hogy csökkentsék a visszaélések számát, valamint folyamatos kontrollt biztosítsanak az élelmiszernek.

A problémáról szólva Betti elmondta, a „súlyosabb eseteket” már sikerült megoldaniuk. Ebben segítségükre volt a doboz közvetlen közelében elhelyezett kamera, amely gyakran nyomra vezette őket. Azt is látják, hogy a jelenség nem egyedi, mivel az ország több pontján tapasztaltak kisebb-nagyobb fosztogatásokat. Ennek ellenére hiszik, hogy az élelmiszerek többsége jó helyre kerül, a rászorulók széles spektrumát elérve.

– A nagy számok törvénye alapján előfordul, hogy összefutok valakivel. Van, aki ezt szégyelli. Bár látom, hogy már a közelben ácsorog, amíg megállok a kocsival és kipakolok, addig arrébb megy. Olyan is előfordult, hogy szóba elegyedtem egy idős nénivel, aki nem hármat, csak egyetlen dolgot vett ki a dobozból. Elmesélte az életét, és könnyes szemmel köszönte meg a munkánkat. Szülőként még ennél is szívszorítóbb, amikor gyerekeket látok, akik iskolába menet megállnak a doboznál. Éppen ezért nem fogja elvenni a kedvünket egy-egy kirívó eset, mert igenis szükség van az ételdobozra.

Oncsik János, az Ótemplomi Szeretetszolgálat munkatársaként kapcsolódott az ételdobozhoz, párja révén pedig az önkéntesi körre is rálátása van. Tapasztalatai alapján adventi időszakban és két ünnep között nagyobb volt a forgalom a doboznál, és sok magánszemély is adakozott. Sajnos azt is látják, hogy egy év elteltével lehetnének többen is. Egyesek ugyanis csak a kifogásokat keresik, aminek eredményeképp a kukában landol a nemesebb célra is érdemes főtt étel.

– Van egy réteg, aki nagyon szívesen segít, mások bizalmatlanok, és nem hiszik el, hogy azokhoz az emberekhez jut el az adományuk, akiknek szánják – vélekedett.

Mindemellett a szarvasi csoport volt az első, amely lehetővé tette a doboz örökbe fogadását. A kezdeményezéssel főként a helyi óvodásokat, általános és középiskolásokat szerették volna megszólítani. Ehhez nem kell mást tenni, mint felvenni a kapcsolatot a Re-formáló Szarvas Facebook-csoportjával, és kijelölni egy napot, amikor a gyerekek felajánlásaikkal felkeresik a dobozt. Így módon nem csak megismerik a lehetőséget, hanem a szociális érzékenyítés útján is előrébb léphetnek.

Az önkéntesek állítják, a siker titka az összefogásban rejlik, amelynek részét a vállalkozások és a segítők képezik. Bíznak benne, hogy harmadik pillérként a lakosok is egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be a munkába, hiszen az, hogy naponta egy órán belül kiürül a doboz, jelzi, hogy élnek köztünk olyanok, akiknek napi egy péksütemény is nagy segítség.

Exit mobile version