Hegedűs Éva
A magyar hadtörténet egyik legtöbb véráldozatot követelő eseményére, a Don-kanyarban történt tragédiára emlékeztek január 11-én, Békésszentandráson. A 76 évvel ezelőtt történtek előzményeit Benedek Erika, a Békéssy János Hagyományőrző Helytörténeti Egyesület titkára idézte fel a Polgármesteri Hivatalban megjelent emlékezők számára.
Rámutatott, a 2. magyar hadsereg megalakulását a német hadvezetés Moszkvánál elszenvedett csúfos veresége idézte elő. Tagjait az egész ország területéről hívták be, de a katonailag leghasznosabb emberanyaghoz nem nyúltak, mert őket a világháború utáni időkre akarták átmenteni. 1942 áprilisában a hadsereg megszervezése befejeződött. Megkezdődött a csapatok kiszállítása a hadműveletek helyszínére. Érdekesség, hogy 822 száztíz tengelyes vasúti szerelvény bonyolította a hadosztályok szállítását.
Július végére mindhárom hadtest megérkezett a Don vidékére, a 2. magyar hadsereg létszáma meghaladta a kétszázezer főt. A magyarok hadosztályait két gyalogezred alkotta, míg a németek és az oroszok hadosztályai is háromezreddel rendelkeztek. A történészek, kutatók a német hadvezetés egyik nagy baklövésének tekintik, hogy a magyar könnyűhadosztályokat olyan feladatokkal bízta meg, ami a teljes értékű és jobban felszerelt hadosztályoknak is komoly megpróbáltatást jelentett volna.
A tél közeledtével a szovjet csapatok helyzete – a szövetségeseknek köszönhetően – lényegesen javult, a magyaroknak pedig mindenért meg kellett küzdeniük. A lovak egyre nehezebben viselték az időjárás viszontagságait, és az élelmezéssel is gondok adódtak. Decemberre a fronton több száz kilométeres rés keletkezett, amelyen keresztül folyamatosan özönlöttek a friss szovjet hadosztályok. Gyorsan felismerték a velük szembenálló, soknemzetiségű haderő gyengeségét, és január 12-én a magyar frontszakaszon offenzívát indítottak. A 2. magyar hadsereg néhány nap alatt összeomlott, mintegy 120 ezren életüket veszítették.
– A Don-kanyar nekünk, magyaroknak nem csak a veszteségről szól, hanem másról is. A hősök helytállásáról a kilátástalanságban. A kitartásukról a sokszoros túlerővel szemben. Az emberekről, akik helyt álltak embertelen körülmények között is. Emberekről, akik hűségesek voltak a küldetésükhöz, az esküjükhöz. S hogy mit üzen még ez a tragikus nap a 21. században élőknek? Doni üzenet ez is: tiszteld az ember méltóságát! – foglalta össze a történelem szívszorító momentumának mondanivalóját.
Hévízi Róbert, az egyesület elnöke kiegészítésként elmondta, Békésszentandrás két doni hős nevét is őrzi. Amikor Bíró János és Molnár János halálhíre eljutott a településre, Lóránt Gyula katolikus iskolaigazgató javaslatára felvésték nevüket a már meglévő Hősök szobrára. Így történhetett, hogy nevük kétszer is szerepel az emlékművön: egyrészről doni áldozatokként, másfelől a II. világháborúban elesettek névsorában.
A megemlékezés végén az önkormányzat, az intézmények és civil képviselői koszorúkat helyeztek el a szobornál, majd mécsesgyújtással tisztelegtek az elődök tettei előtt.
