Menu
in , ,

Földesi: Kiszállt a szellem a palackból

Földesi Zoltán (Fotó: Hegedűs Éva)

Földesi Zoltán (Fotó: Hegedűs Éva)

Újévi jókívánságokkal kezdte idei évi első sajtótájékoztatóját Földesi Zoltán. Az MSZP helyi szervezetének elnöke úgy látja, az évkezdés rendhagyó volt, mivel nyugalom helyett demonstrációk tarkították. Orbán Viktor regnálását a Budai Várban kezdte, amire utoljára a két világháború között volt példa. Az ország miniszterelnöke ezzel is azt szimbolizálja, hogy felülről tekint a társadalomra, és nem érdekli a többség helyzete. Ennek jó példája az is, hogy az idei közbeszerzések 70-80%-át ugyanaz a vállalkozói kör nyerte.

Kitért arra, hogy a sztrájktörvény módosítása miatt több ágazat ezzel a demokratikus jogával sem tud már élni. Ennek lényege, hogy bizonyos szektorokban 66%-os részvétel szükséges az elégséges szolgáltatáshoz. Emiatt például a közszférában, a MÁV-nál és az egészségügyben is szinte lehetetlen sztrájkolni.

– Magyarország a változás évét kezdte meg 2019-ben. Sok minden nem úgy lesz ebben az évben, mint ahogyan eddig volt – prognosztizálta az elkövetkező időszak történéseit. – A február 18-án összeülő parlament sem lesz ugyanolyan. Az ellenzék képviselői be fognak menni a parlementbe, de teljesen más módszerekkel fognak politizálni, és nyilván ezt fogja tenni a kormány is, mert tanult a decemberben történekből. Kiszállt a szellem a palackból. A szellem, ami átjárja Magyarországot és Európát is, változásért kiált.

Véleménye szerint a változások előszelét jelzi az is, hogy ellenzéki összefogás alakult. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy így nem maradhatnak a dolgok. Kérdés, hogy mennyivel szélesíthető még az Európa-párti szövetségesek köre. Úgy véli, attól függően, merre mozdul el az ország, hamarosan az is kiderül, milyen mentális állapotban van a közélet, a szakszervezetek és a civil világ.

Beszélt arról is, hogy az Európai Parlament majdnem kétharmados arányban fogadta el azt az állásfoglalást, mely szerint a demokratikus deficittel rendelkező országokban 2021-től el fogják zárni a pénzcsapokat. Úgy véli, ha a kormány sokáig folytatja még ezt a politikát, akkor annak mindannyian vesztesei leszünk.

Érintette Andy Vajna halálát is, aki a NER egyik emblematikus alakja volt. Megdöbbentőnek tartja, hogy milyen alantas indulatokat váltott ki a hír az országban, ami szerinte láttatja a jelenlegi lelkiállapotokat, és figyelmeztet a jövőbeli veszélyekre. De aggodalomra adnak okot a „migránstv-nek” keresztelt közszolgálati csatornák is, amelyeken keresztül folyamatos agymosás tapasztalható.

Az MSZP háza tájáról szólva elmondta, párttársai új harcmodort vettek fel, és anyatigrisként küzdenek. Meggyőződése, hogy az ellenzék – köztük nevezetesen a hölgyek – új erőt fognak a politikába hozni, s az Országgyűlés arculata is megváltozik.

A problémák összegyűjtését és a megoldási javaslatok megfogalmazását célozza meg a párt február 17-18-i kongresszusa is. Itt elfogadják az Európai Párti Erők programját, amely elsők között az Európai Unió és Magyarország hosszú távú együttműködését sürgeti. Emellett a listáról is szavaznak, amellyel még szélesebb kormányellenes összefogásra szólítanak fel. Megjegyezte, a Fidesz legutóbb is mindössze a szavazatok 48%-át tudta megszerezni, ami viszont kétharmados többségre jogosította fel. Ma már az is jól látszik, hogy a vereség a Jobbikon és az LMP-n múlt.

A másik nagy dobásnak a Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért) és Horváth Csaba (MSZP) közötti előválasztást tartja, amire még nem volt példa hazánkban.

Emellett folytatják az aláírásgyűjtést is az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz. Jelenleg közel félmilliónál tartanak, a cél pedig ennek kétszerese. S bár ennek elérése esetén sincs meghatározott direktíva hazánkban, a szám lélektanilag mindenképp meghatározó.

Helyi ügyekről szólva érintette a Vasipari kérdését. Kifejtette, a bezárás már csak a végkifejlet volt, a cég a rendszerváltás óta nagyon komoly gondokkal küzdött. Emlékszik, voltak olyan idők, amikor 1800-an dolgoztak a cégnél, a létszám pedig a rendszerváltás óta folyamatosan csökken. Az elbocsájtások okát egy hibás döntésben látja, amelynek kárvallottjai mind a dolgozók, mind pedig a menedzsment.

– A szívem szakad meg a Vasipari étteremért. Én az elmúlt 25 évben odajártam ebédelni, és több száz ember tartotta ott a lakodalmát. Talán nem is nagyon van olyan szarvasi, akinek ne lett volna hozzá valamilyen kötődése – fejezte ki együttérzését a sajnálatos helyzet miatt.

Visszatekintett a képviselő-testületi ülés előtt bejárásra, ill. a délután során hozott döntésekre is. Ismételten utalt rá, hogy kiürült az önkormányzatiság, amit alátámaszt az a tény is, hogy mindössze két napirendi pontot tárgyaltak. A kisebb fajsúlyú kérdésekből – bejelentésekből – összesen húsz volt. A zárt ülésen üt napirendet vettek górcső alá, ebből négy ingatlanfelajánlás volt.

Emlékeztetett Gajdos Attila önkormányzati képviselő javaslatára is, aki indítványozta, hogy ne vezessék be a megemelt, 400 órás túlórakeretet az önkormányzati cégeknél. Bár megszavazta, alapvetően nem ért egyet azzal, hogy a Jobbik politikai akciót csinál a kérdésből.

Zárszóként tájékoztatott, január elején lemondott a KEF (Szarvasi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum) elnökségéről. Indoklásként arra hivatkozott, hogy 2019 személyes vonatkozásban is a változások évének tekinthető, mivel kivonul a helyi közéletből. Helyette novemberig Lázár Zsolt látja el ezt a feladatkört.

Exit mobile version