Hegedűs Éva
A Körös-Maros Nemzeti Park volt a helyszíne a vizes élőhelyek világnapja alkalmából szervezett ünnepi rendezvénynek. Alapjául az 1971. február 2-án, Ramsar városában aláírt természetvédelmi egyezmény szolgált, amelyhez ma már 170 ország csatlakozott. Magyarország jelenleg 29 helyszínnel és csaknem 243,5 ezer hektár kiterjedéssel szerepel a listán.
Dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, jelenleg 36 milliárd forintból 92 projektet valósítanak meg a nemzeti parki igazgatóságok, és mintegy 100 ezer hektáron fog javulni a természeti értékek állapota, melyek túlnyomó többsége vizes élőhely.
Szólt arról is, hogy 2019-ben a világnap központi témája a vizes élőhelyek és az éghajlatváltozás. Mint mondta, ezek nem csak gazdag élőviláguk miatt fontosak, hanem azért is, mert kiemelkedő szerepet játszanak az éghajlatváltozási hatások kialakulásában.
Felhívta a figyelmet a Ramsari Egyezmény által bevezetett újdonságra, miszerint a vizes élőhelyeket példamutatóan kezelő települések a “Ramsari város” címre is pályázhatnak. Először erre 2018-ban volt lehetőség. Az elismerésben a világon összesen 7 ország 18 települése részesült, köztük egy magyar város, Tata is.
Dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta, a park kiemelt értékei közé tartoznak a madárvonulások pihenőhelyeinek pusztai helyszínei. Ezek alapján három terület került be a Ramsari Egyezménybe. A Kardoskúti Fehértó 1979-ben – Magyarország belépésének évében – vált az államközi megállapodás részévé, majd a biharugrai halastavak és környező természetes mocsarak és Montág-puszta is kiemelt védelemben részesültek.
Hangsúlyozta, mivel a vízprobléma globális szinten is egyre nagyobb méreteket ölt, a nemzeti park is fokozott figyelmet fordít ezekre a területekre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében mintegy 460 millió Ft-ot szántak ezeknek az élőhelyeknek a fenntartására, további 650 millió Ft-ot pedig olyan infrastruktúra kiépítésére, amelyek ezek hosszú távú megőrzését teszik lehetővé.
Dr. Dévai György, a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke kérdésre válaszolva elmondta, a legsürgetőbb teendőnek egy újfajta vízgazdálkodási szemlélet meghonosítását tartja, melyben a vízvisszatartás a korábbinál komolyabb szerepet kapna. Mindemellett a csapadékvízből nyert kincset sem szabadna veszni hagyni.
Dr. Tardy János, a Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy az ügy túlmutat a vizes élőhelyek védelmén. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint 660 millió ember sorsa függ arról, hogy ebben a kérdésben milyen intézkedések születnek. Hangsúlyozta, fontos lenne ennek a sokarcú és veszélyeztetett területnek az oktatásban való megjelenése is, mert e nélkül nem lesz felnőtt szakmai generáció.
– Magyarországon a hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges időjárási helyzetek is megfigyelhetők. 1901 óta több mint 1,2 fokkal növekedett az átlaghőmérséklet, 2018 pedig a legmelegebb év volt ebben az időszakban. Emellett egyértelműen látható jelei vannak annak is, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek intenzitása és gyakorisága is megnőtt – mutatott rá előadásában a veszélyekre dr. Radics Kornélia.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke hozzátette, a folyamat kimenetelére különböző forgatókönyvek születtek, attól függően, hogy a politikai döntések következtében hogyan változik a szén-dioxid kibocsájtás. A legoptimistább hangok szerint azonnali lépések esetén még van esély az átlaghőmérséklet emelkedés 2 Celsius fok alatti tartására, a legpesszimistább jóslatok szerint pedig a 21. század végéig további 5-6 fokkal lesz melegebb.
Rámutatott, a statisztikai adatokból az is jól kirajzolódik, hogy az éghajlatváltozással együtt megnőtt a hidrológiai és a meteorológiai jellegű kockázatok száma. Emellett 2017-ben – amelyet második legmelegebb évként tartanak számon – a katasztrófák száma is a második legmagasabb volt, a gazdasági károk mértéke pedig minden korábbi adatot túlszárnyalt.
A rendezvény zárásaként az „Találd meg, írd le és őrizd meg” pályázat eredményhirdetése volt. A kezdeményezés célja a fiatalok közelében található vizes élőhelyek és azok élővilágának közelebbi megismerése és megismertetése volt.
