Bár szándékosan senkit sem akart elriasztani az asztrofotózástól Bagi László, a számok magukért beszélnek. Az elmúlt időszakban a fotós kb. 100 ezer expozíciót készített, amelynek eredményeként „mindössze” 36 felvétel született. Ha ezt még tovább bontjuk, kiderül, hogy egy-egy fénykép 2-300 nyers fotóból tevődik össze, amelyek hosszú, átlagosan 15 perces expozíciós idővel készülnek. S akkor még azt nem említettük, hogy ezek kizárólag tökéletes minőségűek lehetnek, vagyis bármilyen időjárási vagy műszaki probléma esetén a kukában landolnak.
– Mindenféle időjárási tényezőre nagyon gyorsan kell reagálnunk. Nagy ellenségünk a szél, az egyenetlen széllökések, az ég változékonysága, a bekúszó szíruszok, a hőmérséklet-csökkenés és a páratartalom változása. Ezeket a faktorokat figyelembe véve különböző adatokat kapunk a távcsőről és a mechanikáról. Most már úgy fotózok, hogy ezek az információk egy laptopba kerülnek, s egyszerre látom őket. Nagyon figyelmesnek kell lenni, mert az éjszaka nagyon gyorsan eltelik, s ha elsiklunk egy-két változás felett az óránként készíthető hat képből egyet-kettőt biztos elbukunk – érzékelteti a kívülről talán monotonnak tűnő világ izgalmait.
A szarvasi éjszakai vadász január 31-én a Szarvasi Amatőrcsillagászok Baráti Körének vendége volt. Szólt arról is, hogy elsősorban a mélységobjektumokat pécéz ki magának, vagyis olyan ködöket, galaxisokat örökít meg, amelyek az emberi szem számára láthatatlanok. Mi több, a lencsevégre kapott képek segítségével egy képzeletbeli időutazáson is részt vehet. Jól érzékelteti mindezt a legutóbbi, Androméda-ködről készült felvétele, amely Földünktől 2,4 millió fényévre található. Az erről készült felvétel ugyanis a galaxis 2,4 millió évvel ezelőtti állapotát, vagyis a régmúlt egy fontos lenyomatát rögzíti.
Bagi László a Városi Könyvtárban tartott előadásán arról is beszélt, honnan kapja az ihletet egy-egy égi látómezőrészlet kiválasztásához. Jó barátai a nyomtatott csillagtérképek, amelyeket fellapozva gyakorta érdekes, jól megkomponálható csillaghalmazokra, ködösségre bukkan. Az egyik legnehezebb feladatot ezek új köntösbe öltöztetése jelenti, mivel a látványosabb égi jelenségeket már sokan, sokféleképp lefényképezték. Ha megszületett a koncepció, a digitális technika is előkerül, és egy ingyenesen letölthető csillagász program – stellarium – segítségével lemodellezi, mennyi ideig tudja az objektumot fotózni.
A tévhitekkel kapcsolatban elmondta, az asztrofotózás nem egy magányos tevékenység. A láthatatlan összetartó erőt az újholdas hét jelenti, amikor a legtöbb amatőr csillagász és asztrofotós az eget kémleli. Az időjárási tényezők mellett ugyanis a hold fénye is az ellenségük, mivel a jelentős mértékben rontja a felvételek minőségét. Ilyenkor azonban gyakran kis közösségek verbuválódnak össze, akik egymás mellett fényképezve, beszélgetve töltenek el 4-5 napot. Bagi László egyik kedvelt helye – Öcsöd mellett – Ágasvár, ahol már számos éjszakát átvirrasztott.
– Szigorúan csak sátorozás jöhet szóba, kőházakba sohasem húzódunk be. Ez persze nem mindig kellemes, különösen télen, amikor olykor kemény mínuszokkal kell megküzdenünk. Egy éve pl. mínusz 17 fok volt odakinn. Egy barátom szólt is, hogy menjek be a sátrába melegedni, mert ő jobban fel tudta fűteni, mint én. Belépve meg is jegyeztem, hogy már szinte olyan a klíma, mint otthon. Csak amikor a hőmérőre néztem, akkor lepődtem meg, hogy nulla fokot mutat – mesélt nevetve az időjárással vívott kalandjairól.
Emellett az arra vetődő, vadon élő állatok is neme egyszer okoztak meglepetéseket, amelyek mára már anekdotává váltak a családi emlékkönyvben.
Tíz éves munkáját több szakmai siker is kísérte. A koronát NASA 1995 óta működő, javarészt csillagászattal, űrkutatással foglalkozó oldala jelentette, amely már kétszer is nap képének választotta a felvételeit. 2017. május 20-án az M101-es galaxisról készült fotóját, majd november 2-án az NGC891 elnevezésű galaxisról készült képét ismerhette meg a nagyvilág a világ egyik legrangosabb csillagászati oldalának köszönhetően.
