A kommunizmus áldozataira emlékeztek február 25-én Békésszentandráson, a Polgármesteri Hivatalban. Hévízi Róbert, a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület elnöke emlékeztetett, a kommunistákkal szembeni kiállása miatt 71 évvel ezelőtt ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött börtönben.
Az ezt megelőző időszakról szólva elmondta, a II. világháborút követően az első szabad választásokat toronymagasan a Kisgazdapárt nyerte. Velük szemben megalakult a Nemzeti Függetlenségi Front, amely a baloldali pártokat tömörítette. A részükről több erőszakos megmozdulásra is sor került, és idővel egyre nagyobb teret hódítottak. 1947 augusztusában újabb választásokat kényszerítettek ki, ami „kékcédulás választásokként” vonult be a történelembe. A Magyar Kommunista Párt ugyanis többszöri szavaztatással választási csalást követett el, így végül a szociáldemokratákkal közösen kormányt alakíthatott.
– Nagyon sokan mondják, hogy az egész 20. század a diktatúrák és az áldozatok időszaka volt. Ebből a kommunizmus áldozatai világszinten is kiemelkedők. Több mint százmillió áldozata volt, s hogyha ezt Közép-Európára vetítjük, akkor is egymillió körüli számot kapunk. Magyarországi statisztikát nehéz lenne mondani, mert olyan sokféle módon váltak az emberek áldozattá – támasztotta alá számadatokkal a múlt vérzivataros idejét.
Beszélt arról is, hogy a Magyarországon 100 éve kikiáltott – és mindössze 133 napig tartó – tanácsköztársaság sok mindent hozott magával. Többek között a terrort is. Az ún. „Lenin-fiúk” bőrkabátban járták az országot, és megtalálták a rendszerellenesnek hitt állampolgárokat. Büntetésük gyakran nem állt meg a verésnél, nem egyszer a kínzásig, lelövetésig vagy akasztásig tartott. Békésszentandráson pl. az akkori főjegyzőt elzavarták hivatalából, a házát pedig kifosztották. A románok megérkezésekor aztán a kegyetlen vezetők elmenekültek, de magukkal vitték a községi kincstári pénzt, vagyis az itt dolgozók egész éves fizetését.
A következő sötét időszakot a Rákosi-korszak jelentette. Kialakultak a besúgó hálózatok, és koholt vádak alapján sokakat elítéltek. A vallásos embereket üldözték, a pedagógusokat pedig eltávolították a helyükről, de az sem volt ritka, hogy a legrosszabb várt rá.
1956-ban végül fellázadt a magyar nép, amelyet bár szovjet segítséggel levertek, utat mutatott egy változó világ felé. Az ezt követő éveket a megtorlás jellemezte. A korabeli források Békésszentandráson leginkább a gulagtáborokba való elhurcolást támasztják alá. Emellett a nagyvárosokból sokakat vidékre kényszerítettek, s a korábban egészen másjellegű munkát végző embereknek mezőgazdasági munkát kellett végezniük.
Zárszóként elhangzott, bár ma egészen más világban élünk, a kommunizmus árnyéka még itt lebeg felettünk. Azt kívánta mindenkinek, hogy éljenek egymással békésségben, szeretetben, és haladjanak előre közös céljaik megvalósításáért.
A megemlékezés a kopjafa megkoszorúzásával és mécsesgyújtással zárult.
Fotó: Körös TV