Kötelező éves gyermekvédelmi beszámolóját tartotta február 28-án tartotta a Szarvasi Család- és Gyermekjóléti Központ. A rendezvényen a szociális intézmény munkatársai mellett az oktatási intézmények és a jelzőrendszer tagjai is képviseltették magukat. Jelen volt továbbá a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet keretein belül működő Regionális Krízisambulancia vezetője is, aki 2018-ban megnyílt szervezet működéséről és tevékenységi köréről beszélt a hallgatóságnak.
Dr. Melis János címzetes főjegyző köszöntőjében hangsúlyozta, a jelzőrendszer megfelelő működése alapfeltétele a gyermeki jogok érvényesülésének. A felelősség azonban nem csupán a Szarvasi Család-és Gyermekjóléti Központé, hanem a rendszer egészéé. A KSH adatai szerint országosan jelenleg 140 ezer ember veszélyeztetett valamilyen módon, az esélyek javításáért pedig szociális intézmények szerteágazó módon és eszközökkel küzdenek. Az elsődleges célt természetesen az jelenti, hogy a gyermek a családjában maradjon, de sajnos ez bizonyos esetekben nem lehetséges.
– Nem jó szívvel mondom, de van egy olyan érzésem, hogy még sokkal jobban fognak majd kelleni. Nem abba az irányba halad a világ, amikor szép lassan kifogyna önök alól a munka. Azt kívánom, hogy sose veszítsék el abbéli reményüket, hogy van értelme annak, amit csinálnak, és ne fáradjanak bele – érzékeltette a szociális munkára vonatkozó egyre növekvő igényt. – A munkájukat nem tudjuk átvállalni, de legalább a körülményeiken igyekszünk javítani – utalt a nemrégiben indult, közel 300 millió forintos fejlesztésre, amelyben az önkormányzat is komoly önerőt vállalt.
Tóth Tamásné intézményvezető beszámolt a szeptember 1-től kötelező feladatként végzett óvodai és iskola szociális segítő tevékenységről. Mint mondta, a törvényi előírásoknak megfelelően négy álláshelyet kellett kialakítaniuk, melyeket maradéktalanul be tudtak tölteni. Nagy segítséget jelentett az előkészítésben egy 40 millió Ft értékű nyertes pályázat. Ennek köszönhetően felvették a kapcsolatot az intézményekkel, csoportszobákat alakítottak ki, és megkezdődhetett a módszertan kidolgozása is.
Beszédében szólt egy újonnan jelentkezett problémáról, a digitális világ okozta károkról is. Úgy tapasztalják ugyanis, hogy a rendszerbe kerülők ötven százaléka közvetve vagy követlenül érintett a témában.
– Úgy gondolom, hogy minden gyermek ki van téve a bántalmazásnak, az elhanyagolásnak és a veszélyeztetettségnek, akinek a kezébe idő előtt odaadják az okostelefont, s attól kezdve azt csinál vele, amit akar. Mindez elképesztő terhet ró az oktatási intézményekre és a gyermek személyiségfejlődésére, s akár az internetes bántalmazásig fajulhat. Nemecsek Ernő idejében még oda kellett menni a helyszínre. Ma semmi mást nem kell tenni, csak elővenni az okostelefont – beszélt kendőzetlenül az egyre nagyobb méreteket öltő jelenségről.
Aggodalmát fejezte ki a „pestis” megfékezésével kapcsolatban, annak ellenére is, hogy egy olyan korban élünk, ahol korábban gyógyíthatatlannak hitt kóroknak találták meg az ellenszerét. Úgy véli, a huszonnegyedik órában vagyunk, és azonnali lépéseket sürgetett. Véleménye szerint ugyanis a világ legveszélyesebb legalizált kábítószere ma az internet és a világháló, ami ellen mindenkinek össze kell fogni.
Tóth Éva szakmai egységvezető a Szarvasi Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 2018. évi munkáját összegezte. Mint elhangzott, a megjelentek száma jelentős volt: a város lélekszámához képest minden harmadik személy igénybe vett valamilyen szolgáltatást (4891 fő – 32,84%). A problémák típusai szerint a leggyakoribb az elhanyagolás valamint a gyermekneveléssel és anyagiakkal összefüggő gondok voltak. Ebből kifolyólag a családok legtöbbször segítő beszélgetést vettek igénybe (745 alkalom), családlátogatások történtek (675 alkalom), emellett pedig az ügyintézéssel kapcsolat információnyújtás is magas arányú volt (409 alkalom).
Mint elhangzott, jelenleg 150 veszélyeztett kiskorút tartanak nyilván, akiknek a felénél (72 eset) fizikai vagy lelki elhanyagolást tapasztaltak.
A családoknak sokrétű tevékenységük mellett speciális szolgáltatásokat is nyújtanak (jogi, pénzügyi, pszichológiai tanácsadás, szociális diagnózisfelvétel), illetve számos prevenciós eszközzel igyekeznek segítő kezet nyújtani.
