in , ,

Március 15.: Jászai Mari-díjat vehetett át Lapis Erika

Fekete Péter, Kásler Miklós és Lapis Erika
Fekete Péter, Kásler Miklós és Lapis Erika

Március 15-e alkalmából Kásler Miklóstól és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkártól Jászai Mari-díjat vehetett át Lapis Erika, aki jelenleg a tatabányai Jászai Mari Színház színművésze.

A március 15-e alkalmából kitüntetettek életművükkel, alkotásaikkal a magyar nemzet kultúrkincseit gazdagították – mondta az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten, a miniszteri művészeti és egészségügyi díjak átadásán.

Kásler Miklós úgy fogalmazott, a művészet a lélek talán legfinomabb megnyilvánulása, a művész szeretne értéket adni az emberiségnek és lehetővé tenni az emberek közötti megértést.

Köszöntőjében a miniszter kiemelte, a magyar kultúra rendkívül gazdag, és nemcsak az egyénnek, de a nemzetnek is van lelke; biztos, hogy ez önazonosságunk része, több ezer éves kultúránkkal, hagyományainkkal, hitünkkel, történelmünkkel együtt.

Mint mondta, a magyar kultúra rendkívül gazdag, sok gyökérből táplálkozott, és éppen e gyökerek és sokszínűsége miatt olyan értékeket hozott létre, ami máshol nem található meg.

“A magyar kultúra a magyar nemzet legnyilvánvalóbb kifejeződése, mindenhol megértik Bartókot, Kodályt, Munkácsyt, megértik a herendi porcelánt és a kalocsai mintát” – tette hozzá Kásler Miklós.

A miniszter felidézte: 1848. március 15-e a reformkor kiemelkedő eseménye volt. II. József osztrák császár uralkodása alatt először próbálták a nemzetet identitásától megfosztani, de Bécsben magyar nemes ifjak nyelvújításba kezdtek, magyar viseletben jártak, és széles látókörű arisztokraták kezdtek magyarul beszélni arról, hogyan lehet a nemzetet az ősi jogi folytonosságában, életszemléletében, életmódjában új viszonyok között más viszonyrendszerbe helyezni.

Sokszínű gondolatok találkoztak, ezek csiszolódtak és érlelődtek, és Széchenyi gazdasági programjából, Deák jogi megközelítéseiből és Kossuth társadalmi programjából állt össze az a reformtörekvés, amely egy ritka világtörténelmi pillanatban nagyon gyorsan érvényre jutott – közölte Kásler Miklós.

Hozzátette, a reformkori magyarok megragadták a pillanatot és ezzel egy új szinttel, kibővült formában összetartották, összekovácsolták ezt a nemzetet.

A miniszter a kitüntetettekhez szólva úgy fogalmazott: a magyar kultúra tiszta, mint a hegyi forrás, mindig a nép lelkéből, vágyaiból, törekvéseiből táplálkozott, és ezt most önök fejezik ki, akik a művészet különböző irányait képviselik.

Kásler Miklós a Balogh Rudolf-díjat, a Balázs Béla-díjat, a Harangozó Gyula-díjat, a József Attila-díjat, a Márai Sándor-díjat, a Szabolcsi Bence-díjat, a Erkel Ferenc-díjat, a Liszt Ferenc-díjat, a Máté Péter-díjat, a Blattner Géza-díjat, a Jászai Mari-díjat, a Hortobágyi Károly-díjat, a Munkácsy Mihály-díjat, a Németh Lajos-díjat, a Ferenczy Noémi-díjat és Táncsics Mihály-díjat Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában nyújtotta át.

A miniszter Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral közösen adta át a Batthyány-Strattmann László-díjat és a Semmelweis Ignác-díjat.

bed \ bám \ bhi \ gry

MTI 2019. március 13., szerda 12:45

in ,

Sinka Imre: A hatalmat csak a szabadság rovására lehet központosítani

0

Beköltözött a Körös Művelődési Ház nagytermébe a nemzeti ünnep. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére az előző években a Kossuth téri Emlékparkban gyűltek össze az emlékezők, idén azonban a színpad kapta a főszerepet. Az ok az volt, hogy ezúttal a Hunyadi János Katolikus Általános Iskola tanulói alkották az ünnepség gerincét, akik versekkel és dalokkal tisztelegtek a 171 évvel ezelőtt történtek előtt.

Sinka Imre polgármester beszédében emlékeztetett, bár a magyar történelemben kudarcok és veszteségek is akadtak szép számmal, voltak dicső időszakok is. Köztük foglal helyet az 1820-as évektől induló fél évszázad, amelynek a csúcspontja az 1848-49-es forradalom és szabadságharc volt.

Rámutatott, a fejlődés gátját akkoriban a meggyökeresedett feudális társadalom, a méltatlan munkakörülmények, a túladóztatás és az alacsony jövedelmek jelentették. A 1825-ös reform országgyűléssel megkezdődött a nyugati nyitás, és a figyelem Anglia felé fordult. 1848-ra a nemesség kész programmal állt elő, és belátta, hogy a haladást azzal tudja leginkább elősegíteni, ha megszabadítja a parasztságot az értelmetlen terhektől.

– Igazi forradalom volt ez, méghozzá vér nélkül. Megérett a helyzet a változásra. A kortársak legnagyobb ámulatára percek alatt esett szét a fennálló rezsim, és valósult meg napok alatt az, ami korábban elképzelhetetlen volt. Március 15-e leghűségesebb krónikása maga Petőfi Sándor volt, aki naplójegyzetei szerint már előző este eldöntötte, hogy logikailag a forradalom első lépése, s egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót – elemezte a sorsdöntő órákat.

Hozzátette, a mámoros első napok után kemény hónapok küzdelme következett. Elfogadták az áprilisi törvényeket, amelyekben a legfontosabb követeléseket rögzítették. A forradalom meghonosította az egyenlő esélyt biztosító jogi normákat. Kossuth Lajos a szabadság hosszú távú garanciáját nem a központosítás mindenhatóságában, hanem az önkormányzás erejében látta.

– Ellene vagyok a központosítás eszméjének, gyűlölöm a mindenhatósági irányt úgy a törvényhozó, mint a végrehajtó hatalomnál. Mert a hatalmat csak a szabadság rovására lehet központosítani – idézte az akkori alkotmánytervezetet.

A helyi általános iskola 5. osztályosai műsorukban felidézték a jeles dátum emlékezetes történéseit. Emlékeztetve a 12 pont terjesztésére a Nemzeti dal fénymásolatait osztották ki a közönség sorai között, illetve színekkel, versekkel és hangulatokkal erősítették a mondanivalót.

Zárásként önkormányzat, intézmények és civil szervezek képviselő koszorúkat helyeztek el az a Kossuth téri domborműnél.

0

Sinka Imre: A hatalmat csak a szabadság rovására lehet központosítani

0

Dankó Béla: Magyarnak lenni, magyarként élni és magyarként küzdeni nem választás kérdése