Hegedűs Éva
Beköltözött a Körös Művelődési Ház nagytermébe a nemzeti ünnep. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére az előző években a Kossuth téri Emlékparkban gyűltek össze az emlékezők, idén azonban a színpad kapta a főszerepet. Az ok az volt, hogy ezúttal a Hunyadi János Katolikus Általános Iskola tanulói alkották az ünnepség gerincét, akik versekkel és dalokkal tisztelegtek a 171 évvel ezelőtt történtek előtt.
Sinka Imre polgármester beszédében emlékeztetett, bár a magyar történelemben kudarcok és veszteségek is akadtak szép számmal, voltak dicső időszakok is. Köztük foglal helyet az 1820-as évektől induló fél évszázad, amelynek a csúcspontja az 1848-49-es forradalom és szabadságharc volt.
Rámutatott, a fejlődés gátját akkoriban a meggyökeresedett feudális társadalom, a méltatlan munkakörülmények, a túladóztatás és az alacsony jövedelmek jelentették. A 1825-ös reform országgyűléssel megkezdődött a nyugati nyitás, és a figyelem Anglia felé fordult. 1848-ra a nemesség kész programmal állt elő, és belátta, hogy a haladást azzal tudja leginkább elősegíteni, ha megszabadítja a parasztságot az értelmetlen terhektől.
– Igazi forradalom volt ez, méghozzá vér nélkül. Megérett a helyzet a változásra. A kortársak legnagyobb ámulatára percek alatt esett szét a fennálló rezsim, és valósult meg napok alatt az, ami korábban elképzelhetetlen volt. Március 15-e leghűségesebb krónikása maga Petőfi Sándor volt, aki naplójegyzetei szerint már előző este eldöntötte, hogy logikailag a forradalom első lépése, s egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót – elemezte a sorsdöntő órákat.
Hozzátette, a mámoros első napok után kemény hónapok küzdelme következett. Elfogadták az áprilisi törvényeket, amelyekben a legfontosabb követeléseket rögzítették. A forradalom meghonosította az egyenlő esélyt biztosító jogi normákat. Kossuth Lajos a szabadság hosszú távú garanciáját nem a központosítás mindenhatóságában, hanem az önkormányzás erejében látta.
– Ellene vagyok a központosítás eszméjének, gyűlölöm a mindenhatósági irányt úgy a törvényhozó, mint a végrehajtó hatalomnál. Mert a hatalmat csak a szabadság rovására lehet központosítani – idézte az akkori alkotmánytervezetet.
A helyi általános iskola 5. osztályosai műsorukban felidézték a jeles dátum emlékezetes történéseit. Emlékeztetve a 12 pont terjesztésére a Nemzeti dal fénymásolatait osztották ki a közönség sorai között, illetve színekkel, versekkel és hangulatokkal erősítették a mondanivalót.
Zárásként önkormányzat, intézmények és civil szervezek képviselő koszorúkat helyeztek el az a Kossuth téri domborműnél.
