Az agrárium aktualitásairól és az európai kihívásokról tartottak sajtótájékoztatót április 11-én Szarvason, a Rákóczi utcai Fidesz irodában. Dankó Béla országgyűlési képviselő bevezetőjében elmondta, Békés megyében köztudottan sokan foglalkoznak mezőgazdasággal. Ezt tükrözi az országos átlagnál 3-3,5-szer nagyobb foglalkoztatottság és a GDP arányos bevétel is. Amiatt különösen fajsúlyos kérdésnek számít, hogyan fog EU az európai parlamenti választások után a mezőgazdasághoz viszonyulni, és mire számíthatnak a magyar gazdák. A tájékozottság elősegítése érdekében hívta meg egy lakossági fórumra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét.
Győrffy Balázs elöljáróban kifejtette, mindig szívesen jön Békés megyébe, ahol nem csak szakmai, hanem baráti kapcsolatokat is ápol. Mint elhangzott, nemrégiben napvilágot látott egy olyan kiadvány, amely egy átfogó körképet mutat be a gazdatársadalomnak a múlt, jelen és jövő hármasegységében.
Hangsúlyozta, a magyar vidék szempontjából létfontosságú, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a jövőben milyen foglalkoztatottságot képes produkálni. Az eddigi eredményekről szólva elmondta, közel 80 ezerrel többen dolgoznak az agráriumban, mint nyolc éve, továbbá másfélszeresére nőtt az ágazati kibocsájtás és a szektor exportja is. Úgy véli, a gazdák kihúzhatják magukat, mert e mögött nagyon sok munka áll.
Hozzátette, ahhoz, hogy ez a lendület ne törjön meg, a megfelelő kereteket továbbra is biztosítani kell. Ehhez közös agrárpolitikára és tervezésbiztonságra van szükség, aminek része az öntözésfejlesztés és a jégkármentesítés.
– Az egész Európai Unióban egy szakmai és egy politikai vita is dúl. A szakmai alapvetően azt jelenti, hogy a közös agrárpolitika kereteit most alakítja ki a bizottság, parlament, tanács hármas. Amit látunk, hogy ők már nem fognak döntést hozni, amit nem is bánunk. Olyan irányokat határoztak meg, amikkel mi nem igazán tudunk egyetérteni. Nem tudjuk elfogadni, hogy egy eddig nem létező büdzsét hoztak létre a migrációs költségek fedezésére, mindemellett szigorítják a gazdákra eső szabályokat, kompenzálásképp pedig csökkentik a támogatásokat. Ez egy nagyon rossz irány – mutatott rá a közeljövő kihívására.
A számokról szólva elmondta, drasztikus esetben a területalapú támogatás akár 15 ezer Ft-tal is csökkenhet hektáronként. Véleménye szerint ez a szemlélet az élelmiszerárak emelkedésében és az élelmiszerbiztonságban is érezteti a hatását, vagyis a kérdés mindenkit érint, akinek fontos, hogy mi kerül a család asztalára.
A politikai vetületét az ügynek a május 26-i választásokban látja, amelybe mindenkinek van beleszólása. Kérte a választópolgárokat, hogy a Fidesz-KDNP listáját tiszteljék meg bizalmukkal, hogy a magyar vidék igényeit később Brüsszelben is tudják érvényesíteni. Céjaik elérése érdekében közös aláírásgyűjtésbe kezdtek a MAGOSZ-szal. A jelenlegi állás szerint 160 ezren gondokodnak hozzájuk hasonlóan, vagyis hogy a gazdáknak járó forrásokat ne más célokra fordítsák.
Kérdésre válaszolva elmondta, az öntözés fejlesztésére elindult egy kormányprogram. Tíz éven keresztül évente 17 milliárd Ft-ot szánnak erre a célra, amely megtöbbszörözhetné az öntözött területek – jelenleg közel 100 ezer hektár – nagyságát. Úgy látja, ebben a kérdésben a gazdák is partnerek, hiszen felismerték, hogy az egyre hektikusabb időjárással szemben csak így csökkenthetik a kockázatot.