Több éves múltra tekint vissza, hogy a nagyközség születésnapjához kapcsolódó ünnepséget követően egy tárlatot avatnak. Április 18-án egy újabb fejezettel bővült Békésszentandrás helytörténeti kiállítássorozata. A helyi kereskedelem története elevenedett meg fotók és rövid leírások formájában a Körös Művelődési Ház és Könyvtár galériájában, amelyeket az érdeklődők személyes történeteikkel egészítettek ki.
– Eszembe jutott a gyerekkorom és a fiatalkorom, hiszen boltba, szórakozni mindenki járt –nosztalgiázott a paravánok között sétálva Virág Sándorné. – Épp az előbb fedeztem fel azt a boltot, ahova kislányként jártam. Nagymamámmal toltunk egy kis fakocsit, s a nyugdíjosztás után ott vásároltuk be az alapvető élelmiszereket. Akkoriban még nem pénztárgéppel számoltak, hanem egy széthúzható, indigós tömböt használtak, és Gazsi bácsi egymás alá írva, grafit ceruzával adta össze a tételeket.
Miközben mesélt, megakadt a szeme az egyik fotón. A fekete-fehér felvétel előterében hatan foglaltak helyet egy asztal körül, köztük az édesapja és az édesanyja. A helyszín az 1-es számú vendéglő volt, ahová akkoriban szórakozni jártak, s az éjszakába nyúló beszélgetéseket stílszerűen nótaszó kísérte.
A kiállítást Berki Tamás nyitotta meg, aki 1985 és 1993 között az ABC vezetését látta el. Az akkor mindössze 23 esztendős boltvezető számára nagy kihívást jelentett a bolt fellendítése, de fiatalos, innovatív gondolkodásmódjának köszönhetően számos új terméket hozott be, és átrendezték az áruházat is.
– Erre az időszakra tehető a rendszerváltás is, ami nem csak politikailag, hanem gazdaságilag is éreztette hatását. Hirtelen minden addig működő kereskedelmi alapelvet is megváltoztatott. Az ÁFÉSZ nem volt megfelelő, csak a magánszektor volt a jó. Nehéz volt megőrizni az ÁFÉSZ erejét, de sikerült, és a mai napig is nagyon szépen prosperál az üzlet – beszélt a leginkább embert próbáló évekről.
Büszkeséggel tölti el az is, hogy a békéscsabai kereskedelmi szakközépiskola egyik gyakorlati helyeként sok fiatalt tudtak elindítani ezen a pályán. Emellett a forgalomra sem lehetett panaszuk. Voltak olyan évek, amikor 24 dolgozót és 8 tanulót foglalkoztattak, s így is csak nehezen győzték a kiszolgálást.
Érdekességként elmondta, a mai túlkínálattal ellentétben akkoriban voltak nagyon nehezen és csak bizonyos időszakokban hozzáférhető termékek. Ilyenek voltak pl. a mediterrán gyümölcsök vagy nyári időszakban a sör. Az utóbbit szállító teherautót gyakran kerékpárral követték a helybéliek, hogy kiderítsék, melyik boltban pakolják le a folyékony nedűt.
Hévízi Róbert, a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület elnöke összegzésként elmondta, a koncepciót az időrendiség adta. Szerencsére elegendő képanyaggal rendelkeztek, bár több üzletvezető meglepődött a fotódokumentációra irányuló kérése hallatán. A tárlaton a vendéglátás és a boltok külön helyet kaptak, hiszen minden itt élőnek van/volt hozzájuk kötődésük. Bízik benne, hogy az érdeklődők sok ismerős arcot fedeznek fel a képeken, és örömmel nézegetik a múlt apró szeletkéit.
