Legördülhetett az első nagy kő az érettségizők válláról. Május 6-án magyar nyelv és irodalomból kellett számot adniuk a tudásukból. Országosan középszinten 1150 helyszínen 70 412 fő, emelt szinten 49 helyszínen 1608 vizsgázó tett érettségi vizsgát. Szarvason a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium felé a kora reggeli szemerkélő esőben 86-an vették az irányt, további néhány fiatal pedig más településekről érkezett. Közülük egy tanuló választotta az emelt szintet.
A diákoknak összesen 240 percük volt a kérdéssor megoldására. Először egy szövegértési feladatsort és egy érvelést/gyakorlati szövegalkotási feladatot kaptak kézhez, aminek megoldására 90 perc állt rendelkezésükre. Ez idén a játékokról, játékkutatásról szólt, míg az érvelés középpontjában a szinkronizált filmek álltak. A másik alternatívát egy régészeti leletről szóló hivatalos levél jelentette. A szöveg terjedelmét 120-200 szóban határozták meg.
– A szövegértésben a legfőbb gondot az okozta, hogy nem egyszer nehéz volt eldönteni, hogy a saját véleményemre kíváncsiak, vagy a szövegből kellene kikeresni a kérdéshez kapcsolódó fontos gondolatokat. Kevés volt az olyan táblázat, ahol csak szavakat kellett behelyettesíteni, legtöbbször egész mondatokkal kellett válaszolni az egy-egy szövegrészre vonatkozó kérdésre – értékelte a magyar érettségi első felét Tóth Péter.
Összességében azonban elégedetten nyilatkozott a teljesítményéről. A második rész egyik választási lehetőségét Mándy Iván: Nyaralás című novellája jelentette. Ebben az anya-fiú kapcsolatot kellett elemezni az elbeszélésmód, a családi viszonyokra is ható politikai légkör alapján. Az összehasonlító verselemzés alapját József Attila: Kertész leszek és Radnóti Miklós: Istenhegyi kert című versei képezték, amelyeket a szerkezeti jellemzők, a költői én és a külvilág viszonya, a kert- és a virágmotívum jelentéshordozó szerepe alapján kellett értelmezni. A gimnáziumban – a megkérdezettek alapján – a többség inkább a műelemzésre voksolt, holott az íróval nem találkozott az irodalom órákon.
– Számomra sokkal könnyebb ismeretlen alkotóról írni. Még akkor is, ha itt eltolódik a hangsúly a mű irányába, és kevesebb szó esik az életrajzról. Bár nem volt annyira könnyű, a novella jó alapanyagként szolgált. Sok történés volt benne, sok érzelmet váltott ki. Emellett viszonylag könnyen megfogható volt az a gondolatiság, amit az író közölni szeretett volna – állítja Gruner Benedek, aki fél órával a kijelölt időpont előtt tette le a tollat.
Hozzá hasonlóan kevesen voltak, akik teljesen kihasználták a rendelkezésre álló időt, ami dr. Laukóné Adamik Edit szaktanár szerint az jelenti, hogy közel sem volt megoldhatatlan az idei magyar érettségi.
– Bár nem ismerem még teljesen a feladatlapot, az eddigi információim alapján közepes nehézségűnek gondolom. Nagyon sokat készültünk erre a napra. Ez idő alatt oldottunk meg ennél jóval keményebb és barátságosabb feladatsorokat is. A gyerekek elmondásai alapján a szövegértés volt az érettségi leggyengébb láncszeme. Némelyik kérdés nehezen értelmezhető volt, ráadásul az előző évekkel ellentétben most nem 10-re, hanem 12-re kellett válaszolni – adott egy gyors összegzést a pedagógus az érettségi követő percekben.
Az érettségizőknek csak egy rövid szusszanásra van idejük. Kedden a matematika, szerdán a történelem, a folytatásban pedig az idegen nyelvek kerülnek terítékre.
