Oláh Miklós, a polihisztor

A szarvasi sportélet egyik meghatározó alakjáról, id. Oláh Miklósról tartott előadást május 29-én Szirony Pál. A sportszervező a fejezetek a Tessedik Sámuel Múzeum műhelyéből sorozat kilencedik részében a tiszafüredi származású pedagógus kalandos életútját mesélte el, aki 1976-ben került Szarvasra. Itt 34 éven keresztül a Szarvasi Evangélikus Főgimnázium tornatanáraként tevékenykedett. Munkássága rendkívül sokoldalú volt. Egyebek mellett folytatta a megyében elsőként létrejött sportegyesület munkáját, és korcsolyaegyesületet is szervezett.

– Akkoriban a Körös még élővíz volt itt, a város mellett, gyakran kiöntött. A Maczó-laposon alacsony volt a vízszint, ezért fagyott állapotban biztonságos korcsolyázást tett lehetővé. Két-három hónapig szinte folyamatosan lehetett korcsolyázni, és jégbálakat is rendeztek. Ezek közül a három napon át tartó szarvasi megyei szinten kiemelkedő volt: sorban Gyula után a második legrangosabb. Budapestről modern angol korcsolyákat hozattak, egy nádkunyhóban tárolták őket, és a jeget is kezelték – avatta be a közönséget a 19. század végét jellemző helyi sportéletbe.

Érdekességként elmondta, fiatal tornatanárkánt Oláh Miklós különösen népszerű volt a hölgyek körében, akik előszeretettel látogatták a foglalkozásait.

Emellett szinte minden tűzesetnél jelen volt, ahol tudott, segített. 16 éves szívós munkával elérte a Szarvasi Önkéntes Tűzoltóegylet megalakulását. Elnöknek Bolza Gézát választották. A témáról könyvet is írt, a Gazdasági Tűzoltás Kézikönyve címmel. Számos cikke is megjelent, illetve szépíróként is jeleskedett.

Tornatanárként is kitűnt gyakorlataival, olyannyira, hogy az ún. „nyolc fűzér” összeállítását Csáky Albin vallás-és közoktatási miniszter kötelezővé kívánta tenni.

– Oláh Miklós mindig tudott újítani. Utolérni nem tudták, de megpróbálták megközelíteni. Jó példa volt erre egy fellépés, amit a szarvasiak két vasbottal a kezükben végeztek el a Rákóczi induló zenéjére. A közönségnek nagyon tetszett a mutatvány, és többször visszatapsolták őket. Mivel nehéz volt az eszköz, és a zene tempója gyors volt, meglehetősen kimerültek a végére. Ekkor azonban megérkezett a miniszter, és a szervezők neki is eldicsekedtek a látványos mozdulatsorral. Mit volt mit tenni, minden erejüket összeszedve még egyszer bemutatták a gyakorlatsort – elevenít fel egy történetet, amely még sokáig beszédtéma volt.

Szirony Pál több településen is kutatott a család után. Békéscsaba, Gyomaendrőd és Békés mellett a szarvasi anyakönyveket is végigtekintette, illetve a korabeli újságokat is fellapozta. Tervei között szerepel az összegyűjtött adatok megjelentetése, egyelőre azonban még nem talált megfelelő sajtóorgánumot.

A sorozat június 5-én, 17 órakor Takács Miklós előadásával folytatódik, aki az I. világháború ideje alatti hadirepülés hátterébe avatja be az érdeklődőket.

Tekintse meg galériánkat!