Lonovics Lászlót követően alig egy évvel Baráth Nórát ismerhették meg közelebbről a Városi Könyvtár vendégei. A festőművész Szarvas Város Barátainak Köre ajánlására érkezett június 11-én az intézménybe, ahol rendhagyó módon, vetítés keretében mutatta be a munkáit.
Baginé Tóth Erika könyvtárvezető bevezetőjében röviden bemutatta az alkotót. Mint elhangzott, Nóra a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Már ekkoriban, Szuhaj György szakkörében megmutatkozott a tehetsége, illetve meghatározó élményeket szerzett a Zebegényi Nyári Művészeti Táborokban és a Chován Kálmán Alapfokú Művészeti Iskolában, ahová a főiskolás évei alatt is visszajárt. Érdekesség, hogy először a Juhász Gyula Főiskola rajz-földrajz szakára iratkozott be, csak ezt követően jelentkezett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karára.
– 18 évesen talán még nem volt elég bátorságom. Azt tudtam, hogy mindenképp festészettel és rajzzal szeretnék foglalkozni, és azt is, hogy tanítani viszont nem szeretnék. Éretlennek éreztem még magam ahhoz, hogy képzőművészeti egyetemre jelentkezzek. A rajztanári szakot egyfajta erőpróbának tekintettem. Igaz, másodévben át akartam jelentkezni, de akkor egy ponttal lemaradtam, így végül megszereztem a tanári diplomát. Ezt követően magasan felvettek a festő szakra. Végül nem bántam meg egyiket sem, mert nagyon szeretek tanítani, legyen szó gyerekekről vagy akár felnőttekről – tekintette vissza alkotói pályájának kezdeteire.
Azóta két egyéni és mintegy húsz csoportos kiállításon vett részt, és számos művésztelep munkájába is bekapcsolódott. Emellett Erasmus-ösztöndíjjal tanulhatott Angliában, 2016-ban pedig elnyerte a Római Magyar Akadémia képzőművészeti ösztöndíját. Ennek köszönhetően kétszer az olasz fővárosban is bemutatkozhatott munkáival, de láthatták már a képeit Stuttgartban, Budapesten, Szegeden, és természetesen több alkalommal Szarvason is megmutatkozott. Mindkét önálló kiállításának a Tessedik Sámuel Múzeum adott helyet, először 2001-ben, ezt követően 2006-ban.
Ahogyan magáról vallja, festményei visszatérő motívuma a Holt-Körös partjának füzese. A kiválasztott részletekben leginkább a fény-sötét viszony által kibontakozó szín és formaszületések játéka vezet. Ugyanilyen lényegesek nála a visszahúzódás momentumai. A formák a látvány valóságos viszonylataiból indulnak, míg a színek rétegződései asszociatív módon csatlakoznak a motívum keltette belső érzetekhez. Ily módon folyik a hangtalan párbeszéd a világ látható és nem látható, de sejthető jelenségeinek kapcsolatáról. Jelenleg a viszonyrendszer kibontásának része a tükrözöttség, a táj és annak képe között mutatkozó különbségek festészeti kutatása.
Beszélt arról is, hogy Rómában járva leginkább a kutak kötötték le az érdeklődését, és ösztönösen azokat fotózta. Az ezeket ábrázoló festményekben ugyancsak több kérdést feszeget: foglalkozik a forrással, az eredettel és a megnyilvánulással is. Munkáiból tizenöt jelenleg a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának könyvtárában tekinthető meg.
Baráth Nóra hangsúlyozta, fontos számára, hogy ne csak virtuálisan lássák a képeit az érdeklődők, hanem a valóságban is. Ízelítőként ezért kettőt magával hozott az előadására is. Ugyanakkor hamarosan egy szélesebb válogatásra is lehetősége nyílik. Június 21-én a Ruzicskay Alkotóházban ismerheti meg a közönség a szarvasi festőművész munkásságának esszenciáját.
