G.E.
Szerda este a második mesét nem mosta el az eső, így a gyereksereg és a gyermeklelkű felnőttek örülhettek, mert ismét Mátyás királyról szólt a mese, ezúttal is zenés mesejátékot láthattak az érdeklődők. (Az elmaradt mesejáték szintén Mátyás királyról és a juhászról szólt volna és az is zenés feldolgozás volt.)
A VIII. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál 5. versenyprogramját láthatta a zömmel gyermekközönség. Szarka Gyula – Zalán Tibor Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című mesejátékát mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház Karczag Ferenc Jászai Mari-díjas színművész, rendező rendezésében. A darab ősbemutatója 2019. február 18-án volt.
Zalán Tibor József Attila-díjas költő nagyon szép szövegű mesét írt, amihez Szarka Gyula Kossuth-díjas zeneszerző, énekes a Ghymes együttes alapító tagja rendkívül dallamos, de igényes zenét komponált.
A történet Mátyás királyról (Nagy Róbert) és hűséges, becsületes juhászáról, Pörge Péterről (Puskás Dániel) szól, aki mindig igazat mond. Burkus király (Mészáros Mihály) látogatóba megy gyönyörű lányával, Izabellával (Csonka Dóra) Mátyás királyhoz és bölcs feleségéhez, Beatrix királynőhöz (Komáromi Anett). Burkus király fogadást köt Mátyás királlyal, hogy odaadja fél királyságát, ha meg tudja szerezni az aranyszőrű bárányt, és ha Mátyás juhásza igazat mond. Mátyás király is felajánlja fele királyságát, mert megbízik Pörge Péterben. Burkus király nem jár szerencsével, de lánya, Izabella szépségével és némi varázsitallal megszerzi az aranyszőrű bárány gyapjúját, mert nem akarja elveszteni fél Burkus országot. Péter elindul Budára királyához és bevallja mit tett. A mese végére Péter elnyeri Izabella kezét, Burkus fél országát, ráadásul Mátyástól is kap némi területet.
A mese az igazmondás fontosságát, a megbocsátás képességét, és azt, hogy a hazugság mindig kiderül, sőt az összefogás fontosságát is megmutatta.
Nagyon kedves jól megírt mese, fülbemászó zene, e kettőst a színészek tökéletes játéka még magasabbra emelte.
Nagy Róbert Mátyás királya igazságos, bölcs, és igazi „Nagyrobis” mosolyú, hiszi, hogy juhásza becsületes, és képes megbocsátani neki, telitalálat a szerepre. Komáromi Anett humorosan, játékosan alakította a szintén bölcs Beatrixot. Mosolya, kiegyensúlyozottsága üde jelenség volt a színpadon. Mészáros Mihály Burkusa huncut mosollyal a szemében köt fogadást, és hiszi, hogy nincs becsületes ember (de mindenki magából indul ki), számára belefér, hogy fél országát kockára tegye, a színművész kitűnően alakította Burkus királyt. Csonka Dóra Izabellája apjánál jóval józanabb, el is indul meghódítani a juhászt, amikor apja nem jár sikerrel nála, de biztos, ami biztos varázsitalt is visz magával. Unja Pörge Péter bókjait, ő az országát szeretné megmenteni. Csonka Dóra az elkényeztetet királylányt, a célját elérni akaró nőt is nagyon jól alakította. Puskás Dániel Pörge Pétert szelíd, elégedett emberként mutatta meg, aki szereteti bárányait, de rabul ejti Izabella. Becsületességét próbálja feladni útközben, de nem megy, mert rájön, az igazság mindig kiderül, Puskás Dániel kedves alakot visz színpadra, a gyermekközönség drukkol, hogy ne legyen baja, csendessége, szelídsége az ereje alakításának. A juhászához ragaszkodó aranyszőrű bárányt Nádra Kitti formálta nagyon kedvesen. Józsa Bence, mint Kobak udvari bolond színesítette az előadást, a gyerekek örömére. Összefogásból is példát mutattak a bárányok, akiket Kerek Vivien, Maták Ádám szh., Medovarszki Petra szh., Szász Borisz szh., Vozár Virág szh. alakított.
A színészek a nem könnyű dalokat nagyon szépen tolmácsolták – minden szereplőnek figyelemre méltó dalbetét is jutott –, a korrepetitor Galambos Hajnalka volt.
A díszletterveket Lenkefi Réka, a jelmezterveket Kiss Zsuzsanna tervezte. A zenei vezető Rázga Áron volt. A nagyon szép képek mellett, látványos homokképeket is láttunk kivetítve a jelenetek közben, amelyet Klemm Szilvia készített.
Galambos Edit
Fotó: Kőrösi Luca
