Hegedűs Éva
Alig egy esztendeje hunyt el dr. Füleky György. A Szent István Egyetem volt rekorhelyettese, a Talajtani és Agrokémiai Tanszék korábbi vezetője az intézményben, illetve annak jogelődjében évtizedeken keresztül dolgozott. A tanár úr megbecsült képviselője volt szakterületének és több társtudománynak, különösen a régészetnek. Jelentős szerepet töltött be a tudomány terjesztésében saját könyveivel, konferenciák szervezésével és több folyóirat szerkesztő bizottsági munkálataival.
Ezek egyike volt a tájtörténeti tudományos konferencia, amelyet idén a munkássága előtt tisztelegve emlékkonferenciává minősítettek. A táj változásai a Kárpát-medencében című programnak június 27-29. között a Szarvasi Arborétum adott otthont.
Dr. Hanyecz Katalin, a Pepi-kert igazgatója, egyben a szervezőbizottság egyik oszlopos tagja köszöntőjében elmondta, pályája során már többször előfordult, hogy ugyanazokat a dolgokat sodorta elé az élet. Ezeket egyfajta iránymutatásnak, útravalónak tekintette. Közéjük tartozik a dr. Füleky György által elindított konferencia is, melyet egy ízben már rendeztek Szarvason, akkor a Körös-Maros Nemzeti Parkban. Úgy érzi, az eseményt követően, vagy épp annak okán nyitott a Pepi-kert felé, amiért nagyon hálás. Emellett szeretettel gondol arra a sok emberi és szakmai kapcsolatra is, amelyek a találkozások során szövődtek.
Dr. Palkovics László rektor megemlékezett az egyetem kiváló szakemberéről. Mint elhangzott, 2016-ban ismerkedett meg vele, ezért sajnos csak nagyon kevés időt tudtak együtt tölteni. Munkásságáról szólva elmondta, okleves kémia-fizika szakos tanárként végzett az ELTÉ-n, pályáját a MTA Agrokémiai és Talajtani Intézetében kezdte. Oktatói-kutatói tevékenysége 1983-tól kötődik a Szent István Egyetemhez. Magyar és angol nyelven oktatott, minden képzési szinthez kapcsolódva. Kezdetektől fogva részt vett az egyetem vezetőinek oktatásszervezői munkájában is. Személyisége, szakmai iránti tisztelete, elhivatottsága mások számára is példaként szolgált.
– Nekünk nagy iskoláink és nagy elődeink voltak. Többek között Tessedik Sámuel volt az, aki megtanította a szarvasi parasztembereket földet művelni, talajt javítani, trágyázni, kertet művelni, gyümölcsöt termelni, összességében pedig az általunk termelt javakból megélni. Ha pedig az arborétumra gondolunk, akkor a Bolzáknak kell köszönetet mondanunk. A megkezdett út méltó utódai a fenntartó Szent István Egyetem és az arborétum vezetője, dr. Hanyecz Katalin – fogalmazta meg köszöntőjében Babák Mihály polgármester.
Zárásként ismételten átnyújtotta dr. Tardy János egyetemi tanár, természetvédelmi szakértőnek azt a Pro Urbe kitüntetést, amelyet eredetileg 1999. május 21-én kapott meg Szarvasért végzett munkája elismerésként. A díj érdekessége, hogy két polgármester is ellátta kézjegyével. Az oklevelek, kitüntetések azonban az évek során eltűntek, ezért elérkezettnek látta az időt a díj ismételt átadására.
Benedek Szilveszter, a Környzetkímélő Agrokémiáért Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy nagy szükség van a tudományterületek, a szakma különböző szereplőinek, az akadémiának és az üzleti szférának a párbeszédére. Megtiszteltetésnek érzi, hogy dr. Füleky Györgyöt követően ő láthatja el az alapítvány vezetését, segítve a szervezetet a komplexitás erősítésében.
Édesapja emléke előtt tisztelgett Füleky Zsolt, építészeti és építésügyi helyettes államtitkár is. Elmondta, bár távol esett az alma a fájától, örökölte édesapja széles látókörűséget és elhivatottságát. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a nehéz napokban is a család mellett álltak, ill. segítettek a konferencia megvalósításában.
A szakmai találkozó egyik újdonsága volt, hogy számos tudományterület képviseltette magát. Többek között tájtörténeti, régészeti, vízrajzi és tájépítészeti előadások hangzottak el. A közel ötven fő meghívott szakember között két szarvasi kutató is tartott előadást. Dr. Jakab Gusztáv a Szarvasi Arborétum növényvilágát mutatta be, Szarka József régész pedig a „Szarvas és Bánréve. Középkori utak és átkelők Szarvas vidékén” címmel vezette be a megjelenteket a társdiszciplína érdekességeibe.
