Újabb emlékoszloppal gazdagodott az Összetartozás Emlékparkja Ezüstszőlőben. Július 13-án, a XXII. Aratónapon és a Kárpát-medencei Nemzetiségek találkozóján az Arad megyéből érkezett Pécska városa helyezte el a tizedik faragott faoszlopot a közösségi ház előtti területen.
Antal Péter, a település polgármestere köszöntőjében elmondta, már évek óta részt vesznek a rendezvényen, megtiszteltetésnek érzik, hogy idén díszvendégként térhettek vissza. Náluk, a közel 14 ezer lelket számláló településen több nemzetiség és vallás él békében egymás mellett. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a román többségű lakosság már harmadízben magyar polgármestert és szerb alpolgármester választottak.
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján jelen volt Jakab István, az az Országgyűlés alelnöke is, aki beszédében az összetartozásra és az aratás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
– Ez a kicsiny terület, de a szívünk nagy, amely befogad, a lelkünk erős, amelyik megtart, a hitünk megvan, ami erőt ad – fogalmazta meg a MAGOSZ elnöke.
Úgy véli, a rendezvény 22 éves múltja igazolja, hogy van létjogosultsága a programnak. Az összetartozás érzése mellett gondolnunk kell az aratás ünnepére is, amely ünnep volt a gazdálkodó emberek életében.
Kiemelte, idén is folytatódik a Magyarok Kenyere Program, amely lehetőséget nyújt a határon túl élők megsegítésére és a fiatalok továbbtanulásának támogatására. Az összegyűjtött gabona azt jelképezi, hogy a magyarság ma is egy kenyéren él, amelyen szívesen osztozik. Zárásként azt kívánta, hogy a belső kohézió még sokáig megmaradjon, és a lelkekben is megerősödjön.
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott, nincsenek véletlenek. A Jóisten azért teremtett bennünket a Kárpát-medence szívébe, hogy itt találjuk meg a boldogulásunkat. A megyei önkormányzat ezt egyebek mellett a kárpátaljai beiskolázási programon keresztül valósítja meg, a Megyenap pedig lehetőséget ad a határon túli tájegységek bemutatkozására.
Kulcsár László, NAK megyei elnöke rámutatott, ma sem szabad megfeledkeznünk a természet tiszteletéről, hiszen neki köszönhetjük, hogy van mit betakarítani. Mindössze néhány napon múlt, hogy nem következett be katasztrófa, és végül májusban megérkezett az égi áldás. Örömmel tapasztalja azt is, hogy a gazdatársadalom egyre nagyobb elismertségnek örvend. Véleménye szerint ünnepként kell megélni az aratónapot, amely a Kárpát-medencei magyarság találkozópontjává vált.
– Ezen a vidéken mindenki tudja, hogy a megélhetésért sokat kell küzdeni, és ebben a gazdák mindig összefognak. Ezen a vidéken az emberek szeretik a rendet. Rend van a fejünkben, a szívünkben és a lelkünkben. És az is jó dolog, hogy egyre nagyobb rend van körülöttünk is – utalt a napokban megszavazott 2020-as költségvetésre Babák Mihály, Szarvas város polgármestere.
Závoda Ferenc főszervező visszatekintésként elmondta, az első aratónap szerényebb volt. Főleg a helyieket és a környékből érkezőket igyekeztek megszólítani. Akkoriban kb. 12 férfi kaszált, és ugyanennyi asszony szedte a markot. Azóta sokfelé jártak, és eljutottak Magyarország különböző pontjaira, illetve a Kárpát-medence magyarlakta településeire. Ma már Délvidékről, Kárpátaljáról, Pártiumból és a Vajdaságból is érkeznek hozzájuk vendégek, akik közül sokan versenyzőként is részt vesznek a programokon.
Az aratási bemutatóval párhuzamosan a délelőtti órákban megkezdődött a hagyományos ételek főzőversenye is, amelyre ezúttal 19 csapat nevezett. A neves szakmai zsűri az íz mellett értékelte az ötletgazdagságot, a választékosságot, a látványvilágot és a környezetet is, valamint a lefinomabb aratópálinka, kolbász, kenyér, valamint süteményt is díjat kapott. Az aratóételek legjobbjának járó vándorserleget végül az erdélyi Szentegyháza csapata nyerte, akik rókagombás ragujukkal aratták le a babérokat.
A déli órákban parasztolimpia kezdődött négy csapat részvételével, a folytatásban pedig sor került az ünnepi köszöntőkre és a kenyéráldásra. Ennek részeként a szervevők Túri Török Tibor szobrászművész közreműködésével egy Szent István szobrot ajándékoztak Pécska városának, amelynek avatójára majd augusztus 20-án, a település legnagyobb ünnepén kerül sor.
A napot Zoltán Erika és táncosai, Tunyogi Péter emlékkoncert és Dér Heni fellépése zárta, melyet követően a Kikindai Vidám Fiúk szórakoztatták éjszakába nyúlóan a közönséget.
