Hegedűs Éva
Egy sporthoz kapcsolódó pályázatból nemrégiben vízi tanösvényt alakítottak ki az arborétumban. Az ötállomásos túra során kihelyezett táblák a környezetvédelemmel, növény-és állatvilággal kapcsolatos információkat tartalmaznak, szakvezetéses túra esetén pedig további interaktív elemek rendelhetők hozzá. Noha a projekt elsődlegesen a főiskolai hallgatókat célozza meg, előnyeit mindenki élvezheti, aki az arborétumi kikötő melletti részen halad el.
Dr. Hanyecz Katalin igazgatónő elmondta, a túra során magukkal vitt eszközök segítségével a résztvevők pl. víztisztaságot mérhetnek, madarak árnyképeit hasonlíthatják össze, vagy épp horgászhatnak. A táblákon szereplő leírásokban pedig egyebek mellett arra hívják fel a figyelmet, hogyan lehet megóvni a vizeket a szennyeződésekről, ill. milyen növények, állatok élnek ezen a területen.
– Az elkészült részek a vízen már megtekinthetők. A vezetett túrákhoz bejelentkezés szükséges. Egy kialakított rendszer szerint bonyolítjuk le a túrákat, amihez a hajókat elő kell készítenünk, és minimális vízi jártasságot kell mindenkinek elsajátítania. Arra is figyelünk, hogy olyan időpontokat válasszunk, amikor a sétahajók nem tartózkodnak ezen a területen, ill. a vízre szállást is körültekintően végezzük. Most a kikötőt használtuk, de lehet, hogy a jövőben egy úszó mólót veszünk igénybe – tájékoztatott a részletekről a Pepi-kert vezetője.
Az első próbakört az indiántábor részvevői tehették meg, akik stílszerűen színes fejdísszel felvértezve szelték a Holt-Körös hullámait. A 24 táborlakó az út előtt megismerkedett a kenu használatával is, amely az indiánok életében is meghatározó szerepet játszott. Emellett a hét fő feladataként egy azték maszk elkészítését jelölték meg, amelynek az alapanyaga karton és hullámpapír volt.
– Az alkotás mellett nagyon fontos a természet iránti szeretet erősítése és az a fajta szabadságvágy megismerése, amely a primitív törzseket jellemezte. Kicsit olyan ez a tábor, mintha a kézműves tábort és a természetbúvárt összegyúrnánk, és kiegészítenénk ezeknek a különleges népeknek a kultúrájával. Mindezt megfűszerezzük egy kis földrajzzal, nyelvészettel és zenével, illetve igyekszünk olyan élményeket nyújtani a gyerekeknek, melyekben a felfedezés örömét találhatják meg – avatott be a tábor tematikájába Kugyeláné Décsei Mónika táborvezető.
Az indiántábor egyik legnagyobb értékének azt tartja, hogy a részvevők kiszakadnak a felgyorsult, digitális világból. Tapasztalataik szerint egy-két nap elteltével már jobban odafigyelnek a természet apró rezdüléseire. Emellett a „törzsek” megtanulnak együtt tevékenykedni, segíteni egymást, idővel pedig a gyerekek türelmesebbek lesznek egymáshoz.
– Ezüstbölény az indián nevem, és azért választottam ezt, mert én vagyok az egyik hadvezér. Mindenkinek kiosztom a feladatokat: van, aki botot gyűjt, és olyanok is, akik fegyvert vagy falat építenek. Igyekszünk mindenkivel szövetséget kötni, ezért szerencsére most nincsenek ellenségeink – mesélt Hunor az arborétumi indiánok mindennapjairól. – Már harmadjára veszek részt a táborban, idén először a tesómmal, és nagyon jól érzem magam – tette hozzá mosolyogva.
Az arborétumi táborok kínálatában azok is megtalálhatták a kedvükre valót, akik inkább az alkotásban lelték örömüket. Július 17-21. között a gyöngyfűzés rejtelmeiben mélyedhettek el az érdeklődők. A tizenhat „gyöngybagoly” a kásagyöngy mellett a csiszolt gyöngyökkel, illetve műanyaggal és az üveggyöngyökkel is ismerkedett. Az alapanyagokból a lányok főként ékszereket készítettek, de a Pepi-kert állatai is ihletadóként szolgáltak.
Az elkövetkező két hétben természetbúvárok fedezik fel a dendrológiai gyűjtemény szépségeit, augusztus közepétől pedig „szöszmötölni” lehet a Vendégház falai között.
A képeket Kugyeláné Décsei Mónika készítette.
