2019. szeptember 19-21. között 11 ország, Csehország, Németország, Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Magyarország, valamint a meghívott Finnország és Ukrajna és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselőinek részvételével rendezték meg az Ötödik Békekenyér konferenciát, ezúttal Litvániában.
A szarvasiak biztosan emlékeznek rá,, hogy rendezvényt a német agrártárca indította el – a kelet-közép-európai társminisztériumokkal együttműködésben – 25 évvel a berlini fal és a vasfüggöny lebontása után, ezzel is elismerve Magyarország, és a térség többi országának szerepét a német újraegyesítés létrejöttében. Az első berlini eseményt követően minden évben más kelet-közép-európai európai uniós tagállam ad otthont a rendezvénynek. Három évvel ezelőtt mi Szarvasiak szerveztük és rendeztük az Agrárminisztériummal közösen. A szervezők egy csomag rozsmagot küldtek 12 alapitó európai országnak, hogy azok elvetése és learatása után, ünnepélyes megemlékezés során egy nagy közös kenyeret, „Békekenyeret” süssenek a lisztből, amely szimbolizálja a népeink közötti békét, összetartást és barátságot. A Magyarországra küldött rozst minden évben Szarvason vetjük el és aratjuk le a NAIK ÖVKI területén és gondozásában.
A konferencián ebben az évben hazánkat Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára, Szarvas város delegációja és a NAIK ÖVKI delegációja képviselte.
A konferenciát Andrius Palionis, Litvánia agrárminisztere nyitotta meg. Köszöntőbeszédében elmondta, hogy a mai agrárium kihívása a generációváltás elősegítése, az agrárium vonzóvá tétele, ami a tanácskozás egyik fő témája volt. A konferencia soros elnökségét szimbolizáló békekenyeret Aleksandra Pivec szlovén agrárminiszter vette át litván kollegájától.
Julia Klöckner Németország szövetségi élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelemért felelős minisztere előadásában kiemelte Magyarország szerepét a Berlini fal lebontásában a határnyitás 30. évfordulójára is emlékezve, valamint hangsúlyozta, hgy hazánk ezzel a cselekedetével elősegítette az európai egységet és békét.
Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára a tanácskozás során elmondta, hogy az agráriumról felelősen gondolkodó szakemberek számára elérendő cél, hogy a pályaválasztás előtt állók vagy az agrárszakképzésben résztvevők vonzó életpályaként tekintsenek a gazdálkodásra, és meggyőződjenek arról, hogy komoly fejlődés indult meg az elmúlt években az ágazatban, és jelentős mértékben hatja át a digitalizáció az agráriumot. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni azokat a fórumokat, ahol a sikeres fiatal vállalkozók, gazdálkodók bemutatkozására nyílik lehetőség, hiszen saját történeteiken keresztül inspirálhatják a fiatalokat.
A hatékony, modern és a fenntartható mezőgazdaság megteremtése a cél, – mondta, amihez a technológiai vívmányok, okos eszközök kínálnak lehetőségeket. Az agráriumban modernizációjának fő üzenete, hogy az innovatív fiatalok felismerjék, hogy a technológiai fejlődés, a digitalizáció színesebbé teszi a mezőgazdaságot, megkönnyíti a munkavégzést, és javítja annak megítélését. A jövő agrároktatásának egyik legfontosabb feladata ezeknek a képességeknek az sikeres átadásában rejlik. Egy ilyen környezetben pedig csak akkor lehet valaki sikeres, ha képes a gyors tanulásra és alkalmazkodásra.
A konferencia résztvevői a regionális és nemzetközi együttműködést hangsúlyozva olyan kérdéseket tárgyaltak meg mint a globalizáció, partneri kapcsolatok és nemzetközi együttműködések jelentősége. A Békekenyér kezdeményezés a kormányközi együttműködések egy jó gyakorlata, mely elősegíti az információcserét és a szakmai kapcsolatok építését, emellett a multilaterális együttműködések megerősítésében is szerepet játszik a partnerek helyi kultúrával és történelmi hagyományokkal való megismertetése által. A kezdeményezés arra is felhívta a figyelmet, hogy a globális béke egyik kiemelt eleme a biztonságos és egészséges élelmiszerellátás.
