Babák Z
Az idei kutatók éjszakájába Szarvas ismét három helyszínnel kapcsolódott be, a NAIK-on, a Szarvasi Arborétumon, illetve a Szent István Egyetemen keresztül.
Futó Zoltán dékán a Tessedik Előadóban köszöntötte azokat az érdeklődőket, akik az idén a Szent István Egyetem Tessedik Campusát választották. Köszöntőjében igyekezett a jelenlevő fiataloknak a tudományos pálya iránt felcsigázni az érdeklődését, bemutatni, mit is csinálnak a kutatók. Mint mondta, akik a kutatásban dolgoznak, legalább három lépéssel előtte járnak a gyakorlatnak.
Dr. Jakab Gusztáv, az est házigazdája bemutatta első előadóját, dr. Nagy Balázst, aki a magashegyi klímaváltozás következményeiről beszélt.
– Olyan helyekre megyünk, amik tudományosan fehér foltnak számítanak a Földön: Jó messzire van, nehéz elérni, extrém körülmények vannak. Ezeken a területeken vizsgáljuk azt, hogy az adott helyszínen a klíma hogyan változik, milyen körülmények alakulnak ki ennek hatására, mi alakul át. Azért expedíciós, mert ezeken a helyszíneken általában nincs lakosság – válaszolta előadása előtt a Newjságnak adott interjújában.
Vagy háromszáz napot dolgozott az Antarktiszon, de más eldugott helyeken is. Pénteken az Andok-beli Atacama sivatag magashegyi részén végzett tízéves kutatásukról szólt, ahol ásványlelőhelyek bőven vannak, de emberek nincsenek; ők a sivatag medencéjében vannak, és várnak a vízre.
– A döntéshozók is várnak arra, hogy mit fejlesszenek, és mennyire lesz vizük. Mellettük ott vannak az 5-6000-es hegyek, amikről eddig senki sem tudta, hogy jön-e onnan még valaha víz. Ezeken a helyeken a hulló csapadék nem jellemző. A városokban az évi csapadékmennyiség 1 milliméter alatt van, és mégis szeretnének ott megélni – írja le a számunkra egyelőre elképzelhetetlen körülményeket.
A tengervíz sótalanítása horribilis, és most még rengeteg a hátulütője környezeti szempontból, ezért arrafelé inkább várnak a hegyekből érkező csapadékra, vagy fúrnak.
Kérdésünkre elmondta, hogy a a klímaváltozás hatásainak legjobb indikátorai egyszerűek, elég gyorsan változnak, és a mérések helyszínén kevés a zavaró tényező. Mindig ember nélküli területeken dolgoznak.
– A mi esetünkben olykor zavaró tényező a növényzet, vagy a talaj is. Azért szeretjük az egyszerű helyszíneket, mert ott sokkal erőteljesebben jelentkezik valamilyen hatás, sokkal egyszerűbb modellezni, tiszta adatokat gyűjteni – definiálj, mit is jelentenek a zavaró tényezők.
Arra a kérdésünkre, hogy Magyarországnak mi köze Chiléhez, elárulta, hogy elsősorban vízdiplomáciai, gazdasági hatásai lehetnek.
– A Föld egy nagy puzzle, rakosgatjuk a darabokat – fogalmazott dr. Nagy Balázs. Nem csak a világméretű puzzle-höz, de egy kontinens lemodellezéséhez is rengeteg adat szükséges, tette hozzá.
Vannak nagyon jól ismert területek, amikre nagyon pontos modelleket építettek fel, de még a szárazföldön is vannak szinte ismeretlen helyszínek, az óceánok meg alig-alig ismertek ebből a szempontból.
Az este hátralevő részében előadások hangzottak el a közigazgatástól kezdve a vízgazdálkodás múltján és a műanyagokon át az élő kövületeknek számító tokfélékig. Az előadók között dr. Futó Zoltán dékán és dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens mellett dr. Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, az egyetem korábbi hallgatója, valamint NAIK-os kutatók is.
A kutatók éjszkájának másik helyszínén, a Szarvasi Arborétumban tíz állomáson húsz játékban vehetett részt az előzetesen regisztrált ötven csapat. A 325 nevező Budapesttől Gyuláig 15 településről érkeztek, és 8 iskolát képviseltek. A játékok között ügyességi, logikai, gyorsasági feladatokban szerezhettek pontokat a csapatok. Ezek összesítése ma történt történik, az eredmény a www.pepikert.hu oldalon lesz majd látható.
